Megerősítette az eurózóna második negyedéves növekedésére adott első becslését az Eurostat: eszerint a 13 tagú valutaövezet gazdasága az első negyedévhez képest 0,3 százalékkal, éves összevetésben pedig 2,5 százalékkal bővült (Napi, 2007. augusztus 15.). Ez érezhető lassulás a 3,2 százalékos év/éves növekedést hozó első három hónaphoz képest, sőt: 2004 negyedik negyedéve óta nem volt ilyen visszafogott a tempó. A most közzétett részletes adatokból az is kiderül, hogy a lefékeződés mögött mindenekelőtt a vállalati beruházások visszaesése húzódik meg: 0,2 százalékkal csökkentek az első negyedévhez képest, szemben az akkor elért kétszázalékos növekedéssel, elsősorban a német építőipar lassulása miatt. Ez a mutató öt éve nem volt mínuszban, így csak sovány vigasz lehet a fogyasztási kiadások 0,5 százalékos gyarapodása (az első negyedévben ez stagnált, jórészt az év eleji német áfaemelés miatt).
Nem ígér sok jót az sem, hogy az eurózóna feldolgozóipara a beszerzési menedzserindex tanúsága szerint augusztusban másfél éve nem látott mértékben lelassult (Napi, 2007. szeptember 4.), az üzleti és a fogyasztói bizalmi indexek, jóllehet önmagukban véve nem alacsonyak, hathavi mélyponton vannak. Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (ECB) előrejelzése szerint idén 2,6 százalékkal növekszik az eurózóna gazdasága; az ECB holnap, kamatdöntése napján teszi közzé legújabb prognózisát, a bizottság pedig a jövő héten frissíti előrejelzését. A most megkérdezett elemzők többsége arra számít, hogy az ECB az alapkamat tartása mellett dönt holnap - augusztus elején még biztosnak látszott egy szeptemberi emelés -, ezt azonban inkább szünetnek tartják, semmint a szigorítási ciklus végének. A Reuters által megkérdezett szakértők általában azt valószínűsítik, hogy 2008 közepéig még egyszer vagy kétszer emel az ECB az inflációs nyomás féken tartása céljából.
