Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A márciusi zavargások féléves évfordulóját a rendőrökkel összecsapva, gyújtogatva, autókat és kirakatüvegeket törve "ünnepelte" a hét végén mintegy ezer anarchista fiatal Koppenhágában. A márciusi zavargásokat a dán főváros főleg fiatalok és bevándorlók lakta negyedében az robbantotta ki, hogy a hatóságok rendőri segédlettel akartak kiüríteni egy a fiatalok által illegálisan elfoglalt, de már 25 éve háborítatlanul a birtokukban tartott épületet, alternatív kultúrájuk egyik fellegvárát. Akkor több mint 700, most 63 tüntetőt vettek őrizetbe.
A hét végi dániai incidensnél nem volt több résztvevője Kijevben Julia Timosenko hívei akciójának sem, akik augusztus közepén azért mentek az utcára, mert a választási bizottság egy formai hibára hivatkozva elutasította Timosenko pártja, a BJUT 450 parlamenti képviselőjelöltjének bejegyzését. A szeptember végére előrehozott választások egyik nagy esélyesét azonban egy ilyen átlátszó kifogással még akkor sem lehetett kizárni a versenyből, ha valóban elkövették a sérelmezett formai hibát lakcímük megadásánál. A korábbiakhoz képest meglehetősen vérszegény megmozdulás és a józan belátás együttes győzelmeként végül bejegyezték a jelölteket, így indulhatnak a választásokon. Félő azonban, hogy ez az ügy csak előfutára egy nagyobb, akár országos tiltakozó mozgalomnak, akárki nyeri is meg a választásokat. A lakosság nagyjából fele támogatja a narancsos forradalom hősét, Viktor Juscsenko államfőt, míg a másik fele a Moszkvához közel álló Viktor Janukovics kormányfő mellett áll, és bármelyik fél képes utcára vinni híveit, ha a választási eredmények nem a várakozásaiknak megfelelően alakulnak. A helyzetet csak tovább bonyolítja, hogy a "nyugatos" tábor is megoszlik Juscsenko és Timosenko között, és híveik ugyancsak egymás ellen fordulhatnak.
