Olyan sebesen nő világszerte az üvegházi gázok kibocsátása, hogy 2030-ra már évente több mint 200 milliárd dollárba fog kerülni, hogy ezt a jelenlegi szintre szorítsuk vissza, ami ráadásul valószínűleg nem lesz elég a klímaváltozás egyes negatív hatásainak elkerüléséhez - állapította meg az ENSZ klímaváltozással foglalkozó szervezete, a UNFCCC. A szakértők szerint a globális energiaszektor tervezett éves 432 milliárd dolláros befektetéséből 148 milliárdot kellene a megújuló energiaforrásokra, nukleáris és vízerőművekre és olyan rendszerekre költeni, amelyek képesek felvenni és tárolni a szén-dioxidot. Emellett évi 35-45 milliárd dollárra lenne szükség a kutatásra és új technológiák kifejlesztésére, 51 milliárdra az épületek és 88 milliárdra a közlekedés és szállítás hatékonyabbá tételére.
Yvo de Boer, az UNFCCC vezetője a jelentést ismertetve kiállt ugyan a kiotói egyezmény mellett, de vitába szállt egyik legfontosabb rendelkezésével a BBC-nek adott interjújában. A fejlett ipari országok ugyanis évek óta fokozzák az energiafelhasználás hatékonyságát, ezért az emissziócsökkentés számukra egyre költségesebbé válik. A gazdag országoknak ezért szerinte lehetővé kellene tenni, hogy akár teljes egészében megváltsák a kibocsátás csökkentésére vonatkozó kötelezettségüket azzal, hogy fizetnének a szegény országoknak ugyanolyan mértékű kibocsátás-visszafogásért. Az atmoszférát nem érdekli, hol csökkentik a kibocsátást, csak csökkentsék - mondta de Boer. A környezetvédők azonnal nekimentek a javaslatnak, mivel az szerintük felmentené a legfejlettebb országokat a klímaváltozás
