Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Federal Reserve nyíltpiaci bizottsága augusztus 7-én folytatta egy éve követett szokását és ismét változatlanul hagyta az 5,25 százalékos alapkamatot, az elemzői kommentekbe pedig szinte csak át kellett másolni a hónapok óta változatlan formulát: egyhamar nem várható vágás. Azóta azonban az Egyesült Államok jelzálogpiacáról kiinduló válságban felbolydultak a világ piacai: a Fed múlt pénteken a minősített hitelezőket érintő diszkontráta váratlan csökkentésével jelezte, hogy nemcsak a likviditás bővítésével kész beavatkozni.
A krízis csúcsán sokan számítottak arra, hogy a Fed akár az alapkamat soron kívüli mérséklésével is besegíthet, de legalább ennyien figyelmeztették is a monetáris döntéshozókat: ne kapjanak ehhez a fegyverhez, amíg más eszközeik is vannak, mert azzal csak a pánikot gerjesztik. Ezzel együtt erősödik az a piaci vélemény, hogy szeptember 18-án, a menetrend szerinti ülésen enyhítésre szánhatja rá magát a nyíltpiaci bizottság - e várakozásokat maga a Fed elnöke, Ben Bernanke is fokozta. Kedden ugyanis verbális intervencióval felérő kijelentést tett a Hank Paulson pénzügyminiszterrel, illetve Christopher Dodd szenátorral, a szenátus bankbizottságának elnökével folytatott megbeszélésén: e szerint "minden rendelkezésére álló eszközt" be fog vetni, hogy helyreállítsa a piacok stabilitását. Ezt sokan egy rendkívüli kamatvágásra tett utalásként értelmezték, s ez elég is volt a tőzsdei optimizmus visszatértéhez. Higgadtabb elemzők tegnap már azért arra is felhívták a figyelmet, hogy maga Bernanke nem mondott - igaz, nem is cáfolt - semmit; a Fed részéről a legrangosabb megszólaló a richmondi Fed elnöke, Jeffrey Lacker volt, aki kijelentette: a piaci volatilitás önmagában még nem teszi indokolttá az alapkamat módosítását.
