Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 2001. szeptemberi terrortámadásra nem reagált olyan hevesen az Európai Központi Bank (ECB), mint a tegnapra kialakult pénzpiaci helyzetre. Miután az egynapos bankközi hitelkamat csaknem hat éve nem látott magasságba, 4,7 százalékra szökött fel a pénzintézetek megugró készpénzkereslete nyomán (az ECB alapkamata 4 százalék), az eurózóna központi bankja 94,8 milliárd eurót pumpált a likviditáshiányban szenvedő pénzügyi rendszerbe. Az ECB tőle szokatlan módon már délelőtt közölte, hogy szoros figyelemmel kíséri a piaci feszültségeket és kész közbeavatkozni – délutánra pedig már azt jelentette be, hogy 49 bank vett részt azon a tenderen, amelyet úgy hirdetett meg, hogy 100 százalékban kielégíti a 4 százalékos alapkamattal kínált egynapos értékpapírok iránti keresletet. A most kiosztott friss pénz bőven meghaladja a WTC elleni támadás másnapján allokált 69,3 milliárd eurót (igaz, akkor a következő napon még 40,5 milliárdot rászántak, tehát a végösszeg egyelőre meghaladja a mostani akcióét).
A beavatkozás után az eurózónában 4,10 százalék körüli szintre süllyedt az egynapos kamat, majd az USA jegybankjának szerepét betöltő Fed is hozzájárult a kedélyek lecsillapításához, 24 milliárd dollárt adva hozzá a bankrendszer tartalékaihoz.
Az ECB azért szánta rá magát a vészreakcióra, mert minden eddiginél fényesebb bizonyíték érkezett arra, hogy az USA másodlagos jelzáloghitel-piacának válságát Európa sem úszhatja meg teljesen szárazon. A piaci értéke alapján a második legnagyobb európai bank, a francia BNP Paribas SA tegnap bejelentette: átmenetileg befagyasztja három olyan alapját, amelyek eszközfedezetű értékpapírokba (ABS) fektetnek be. A bank azzal indokolta döntését, hogy az USA értékpapírpiacának egyes szegmenseiből teljesen eltűnt a likviditás, így az érintett alapok esetében nem lehet nettó eszközértéket számolni. (A Parvest Dynamic ABS, a BNP Paribas ABS Euribor és a BNP Paribas ABS Eonia augusztus 7-én még összesen mintegy 1,6 milliárd eurót kezelt, miután az előző tíz napban csaknem félmilliárdot vontak ki belőlük.)
A Paribas lépésének voltak már előzményei Európában: a kkv-hitelezésre szakosodott német IKB bank megmentésére 3,5 milliárd eurót készülnek összeadni a német bankok, miután bajba került az amerikai másodlagos (subprime) jelzálogpapírokba eszközölt befektetéseivel, e hét elején pedig két kisebb, a Paribas-éihoz hasonló német alapot kellett jegelni. Tegnap a francia bejelentés után az is kiderült, hogy a szintén német Sal. Oppenheim bank is hasonlóképp járt el egy ABS-alapjával, majd pedig a holland NIBC holding közölte: elhalasztja tőzsdére menetelét, miután legalább 137 millió eurót veszített idén subprime papírokkal. Az eddig ismertté vált utolsó áldozat az állami tulajdonú WestLB – amely a Paribas-hoz hasonlóan szintén jelen van Magyarországon –, amelyről először a Frankfurter Allgemeine Zeitung internetes változata közölte, hogy bajok lehetnek az amerikai befektetéseivel. Ezt követően a WestLB is bejelentette, hogy vannak kockázatos subprime papírjai, de hangsúlyozta, hogy kitettsége nem fogható az IKB bankéhoz, noha ilyen befektetéseinek 7 százaléka kapott A-nál rosszabb besorolást.
Az ECB által tegnap orvosolt likviditáshiányt az váltotta ki, hogy a sorra érkező rossz hírek közepette igazából senki nem tudja, mekkora a hitelválság és mely bankokat érinthet – derül ki a piaci szereplők hírügynökségi nyilatkozataiból. Ilyen körülmények között mindenki inkább kivár, ami hamar finanszírozási problémákhoz vezethet a gazdaságban, illetve a hatás szinte minden területre átterjedhet (a tegnapi felfordulást nemcsak a pénz- és a részvénypiacok érezték meg, hanem a pénzszűke rémétől fenyegetett nyersanyagpiacok is). Az első fellélegzés után egyébként az érintettek bírálni is kezdték az ECB közbeavatkozását, mondván, a vészhelyzetbe illő lépés erősítheti a pénzpiaci kereskedők aggályait, illetve azt a benyomást keltheti, hogy még több csontváz készül kidőlni a szekrényből.
