Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Csaknem másfél évtizede nem látott mélységbe süllyedt az idén júliusban a munkanélküliségi ráta Németországban: szezonálisan kiigazított adatok szerint 9 százalék lett – jelentette a szövetségi munkaügyi hivatal. A munkanélküliek tábora 45 ezer fővel apadt – most 3,769 milliót számlál –, jóval meghaladva az elemzői várakozásokat. Ezzel már tizennyolcadik hónapja mérséklődik a német munkanélküliség (két éve még 11,7 százalékos volt, és körülbelül egymillióval több állástalant regisztráltak, mint most).
A német export előretöréséből profitáló vállalatok bővítenék létszámukat, ha tudnák; a fémfeldolgozó és gépipari ágazatban egy év alatt 50 százalékkal nőtt a betöltetlen állások száma. A gazdasági miniszter, Michael Glos még július elején a parlamentben aggasztónak nevezte a képzett munkaerő hiányát; ezért is merülhetett föl, hogy a tervezettnél hamarabb oldják fel azokat a munkaerő-piaci korlátozásokat, amelyeket a 2004 óta belépett EU-tagok elé állítottak (NAPI Gazdaság, 2007. július 25., 10. oldal). Az elgondolást már augusztus végén megvitatja a Merkel-kormány – értesült a Financial Times –, jóllehet olyan befolyásos politikusok is tiltakoztak ellene, mint Volker Kauder, a CDU frakcióvezetője. Nem lehet az alacsony bérekre panaszkodni, ha közben kitárjuk a kapukat a bolgárok és a románok előtt, akik gyakorlatilag ingyen elvállalnak bármit – mondta Kauder.
Gazdaságkutatók viszont úgy látják, Berlin rosszul döntött, amikor nem nyitotta meg munkaerőpiacát az unió keleti bővítésével egy időben. A jó munkások már máshol vannak – közölte Klaus Zimmermann, a bonni munkaügyi kutatóintézet vezetője. Az újak országaiból mintegy 3 millióan vállaltak munkát olyan EU-országokban, amelyek nem támasztottak ez előtt akadályt. Így egyrészt eurómilliárdokkal járultak hozzá a fogadó ország növekedéséhez, másrészt segítettek ott alacsonyan tartani az inflációt. Németország gazdasága is jóval nagyobb mértékben bővült volna, ha a kellő időben megteszi a kellő lépéseket – fogalmazott Holger Schaefer, a kölni gazdaságkutató intézet szakértője, aki szerint országának évi 3,5 milliárd euró veszteséget okoz a megfelelő munkaerő hiánya.
