Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Aggasztóan kevés az olyan tőzsdén jegyzett vállalat az Európai Unióban, ahol minden rendben van a felelős vállalatirányítás (corporate governance) terén – derül ki az Európai Bizottság (EB) pénteki jelentéséből. A bizottság 2004-ben tette közzé nem kötelező érvényű ajánlásait arra, miként kellene javítani a vállalatirányítást az unió országaiban (nyilván nem függetlenül attól, hogy akkoriban tetőzött számos vállalati botrány).
Az ajánlások szerint minden vállalatirányítási testületben kellene lenniük független tagoknak, akik nem a vállalat alkalmazottai (sem megbízatásuk idején, sem korábban). Nem tartotta például ajánlatosnak az EB, hogy egy cég korábbi vezérigazgatói utóbb bekerüljenek a felügyelőbizottságba, így aztán saját korábbi döntéseik hatását bírálják el. E téren sokat javult a helyzet – állapítja meg a jelentés –, ma már minden tagállam elvárja, hogy független tagok is legyenek a felügyelőbizottságokban, nincs viszont közmegegyezés arról, mit is jelent a függetlenség.
Nem dicsekedhet az unió mintegy 8 ezer tőzsdei cége azzal sem, ahogyan a vezetői javadalmazásáról születnek a döntések. A corporate governance kódexek vagy a vonatkozó jogszabályok még mindig túl sok teret engednek a vállalatvezetőknek abban, hogy megfelelő bizottsági tagságokkal befolyásolják a saját fizetésüket vagy részvényjuttatásaikat, illetve szemmel tartsák a könyvelést. A javadalmazásokat megállapító és az audit testületekben kevés a független tag – így viszont az EB szerint nagy a kockázata a visszaéléseknek, illetve annak, hogy ez a helyzet túl sokba kerül a vállalatnak.
Németország a legnagyobb olyan EU-tag, ahol még nem tettek eleget maradéktalanul a független igazgatósági tagokra vonatkozó ajánlásnak – állítja a bizottság. A részleges eredményt felmutatók közé sorolja az EB Magyarországot, Ausztria, Finnország, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Málta társaságában.
Az ajánlások annak idején nagyobb nyilvánosságot vártak el az igazgatók fizetésével kapcsolatban, illetve sürgették, hogy a részvényeseknek nagyobb beleszólásuk legyen ebbe. A fizetések nyilvánossága terén történtek előrelépések, néhány országban kötelezővé is tették. Kiábrándítóan kevés országban tartják viszont szükségesnek, hogy a részvényeseknek is legyen beleszólásuk az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság tagjainak javadalmazásába – figyelmeztetett az EB, hozzátéve, hogy a jövőben is figyelemmel kíséri, miként ültetik át ajánlásait a gyakorlatba és ennek fényében döntenek a további intézkedésekről.
