Az orosz Gazprom eddigi nyilatkozataival ellentétben mégis beengedi a Barents-tengeri Stokman gázmezőre a külföldi társaságokat. Alekszej Miller, a gázóriás vezérigazgatója tegnap bejelentette, hogy megállapodtak a francia Total SA-val a világ egyik legnagyobb ismert gázmezőjének kiaknázásáról. A francia olajcég 25 százalékos részesedést kaphat abban a cégben, amely megtervezi, megépíti és finanszírozza a beruházás első szakaszát és ellenőrzi az infrastruktúrát. Ezen túlmenően még egy külföldi vállalat kaphat 24 százalékot. A részvénytöbbség s ezzel a tényleges irányítás így a Gazprom kezében marad, összhangban az orosz kormány politikájával, amely a stratégiai fontosságúnak tartott erőforrásokat és iparágakat hazai ellenőrzés alatt kívánja tartani. Ezt erősíti meg az is, hogy a Gazprom – mint Miller közölte – százszázalékos tulajdonosa marad egy másik vállalatnak, amely a kitermelési joggal rendelkezik.
A külföldi befektetők bevonásával megkönnyítik a projekt finanszírozását és szert tesznek arra a technológiára, amellyel az oroszok nem rendelkeznek, különösen a gáz cseppfolyósítása terén. Valószínűleg ez vezetett a korábbi kitiltás visszavonására. Emellett segíthet a Gazpromnak, amely már most is a francia gázpiac 21 százalékát birtokolja, hogy tovább erősítse pozícióit Franciaországban. A földgáz szállítása 2013-ban indulhat el a csöveken és 2014-ben kerülhet sor először a cseppfolyósított gáz szállítására. Az első szakaszban évente 23,7 milliárd köbméter gáz kitermelésével számolnak. A 3700 milliárd köbméterre becsült tartalék Észak-Amerika ötévi gázszükségletének felel meg. A projekt teljes költségét elemzők 30 milliárd dollárra becsülik.
