Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Biztosra veszi a piac a júliusi cseh kamatemelést azt követően, hogy a prágai statisztikai hivatal közzétette: júniusban 2,5 százalék lett az év/éves infláció a májusi 2,4 százalék után. Ezzel a mutató kilenchavi magasságot ért el és valamivel közelebb került a jegybank 3 százalékos – plusz/mínusz 1 százalék – célszámához. Piaci várakozások szerint utóbbit még júliusban kiigazítják, hiszen a legfrissebb becslések alapján év végére 4 százalékos is lehet a pénzromlás mértéke. A cseh alapkamat jelenleg, a májusi emelés után, 2,75 százalék, a harmadik legalacsonyabb a világon. A Bloomberg által megkérdezett elemzők arra számítanak, hogy már a július 26-i kamatdöntéskor feljebb viszik a szintet, s ezt még legalább egy szigorítás követi az idén. Olyan vélemény is van, amely szerint a cseh alapkamat 12 hónapon belül eléri a 4 százalékot, 2008 végére pedig 4,5 százalék is lehet, különben a jegybank nem tudja kordában tartani az erőteljes fogyasztói kereslet mellett a bázishatás nyomán is erősödő inflációt.
Prága a minap kapott figyelmeztetést Brüsszeltől, amiért legfrissebb konvergenciaprogramja értelmében a megkívántnál lassabban mérsékli a költségvetési hiányt (NAPI Gazdaság, 2007. július 11., 5. oldal). Az euró bevezetése szempontjából sem ez, sem az infláció nem jelent közvetlen fenyegetést, hiszen a cseh kormánynak nincs hivatalos céldátuma a csatlakozásra. Annál jobban kell figyelnie Szlovákiának – ahol ma teszik közzé a júniusi inflációs adatot –, mert Pozsony 2009. januári határidőt tűzött ki maga elé. A szlovák infláció ugyan nem nevezhető magasnak (májusban 2,3 százalék volt, az EU-harmonizált mutató pedig csak 1,5 százalék), ám egy nemrég kiszivárgott jelentés szerint ez már nem sokáig tartható. Az Európai Központi Bank (ECB) május végi emlékeztetője azt hangsúlyozza, hogy az 1,5 százalékos infláció kiszámításakor csökkentek az olajárak, kedvezőek voltak a bázisadatok, illetve azt megelőzően Pozsony az áram- és gázszolgáltatók profitrátájának leszorítása érdekében lépett fel. Az ECB-anyag emlékeztetett rá: az nem elég, hogy egy euróaspiráns a kellő időben teljesítse az inflációra vonatkozó maastrichti feltételt (a mutató nem lehet rosszabb, mint az euróországokban mért három legalacsonyabb infláció átlaga, plusz 1,5 százalék), a szintet alacsonyan is kell tartani. Megfigyelők szerint az ECB ezzel jó előre figyelmeztetni akarta Pozsonyt: ne számítson engedékeny elbírálásra, amikor majd formálisan is jelentkezik az euróövezetbe. Mint emlékezetes, a tavaly áprilisban csatlakozni próbáló Litvánia végül azért nem nyert bebocsáttatást, mert 2,7 százalékos inflációs rátája 0,07 százalékponttal meghaladta az akkori referenciaértéket, és nem is látszott fenntarthatónak. A szkeptikusoknak igazuk lett: Litvániában az idén júniusban 4,8 százalék volt az infláció, miközben a maastrichti kritériumnak most éppen 2,7 százalékos rátával lehet megfelelni.
