Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lengyel egészségügyi piac éves forgalma 60 milliárd zloty (15,9 milliárd euró), ebből a lakosság kiadása 22 milliárd, aminek nagyjából felét gyógyszerekre, másik felét az orvosokra költik. Az országban jelenleg 107 ezer magánrendelő, magánklinika, illetve privát kórházi osztály működik – derül ki a vezető varsói gazdasági lap, a Gazeta Prawna felméréséből. Az újság megállapítása szerint a lengyel egészségügynek már 60 százaléka magántulajdonban van. A családorvosok több mint 60 százaléka a magyar OEP-nek megfelelő Nemzeti Egészségügyi Alappal (NFZ) szerződésben álló magánvállalkozó, sőt vannak vajdaságok, ahol ez az arány 90 százalék. Az NFZ a tulajdonformától függetlenül megtéríti a gyógyítás költségeit, így az a beteg számára mindenképpen ingyenes. A helyzetet mindenki pozitívan értékeli – az orvos akkor keres, ha megfelelően gondoskodik pácienseiről, különben azok otthagyják, hála a szabad orvosválasztásnak.
A fejlesztési források szűkössége arra ösztönzi az egészségügyi intézményeket, hogy mind gyakrabban forduljanak magánbefektetőkhöz, 3-5 évre bérbe adva nekik a kórház egy részét, az alkalmazottak megtartása, illetve korszerűsítési feltételek mellett. A magánlaboratóriumok már évi 54 millió tesztet végeznek – ez az összes teszt 25 százaléka –, a magántulajdonban lévő műveseállomások pedig a dialízisre szoruló 12 ezer páciens több mint 30 százalékát kezelik. (Utóbbi szektorban a német Fresenius cég áll az élen, amely 26 állomás mellett nefrológiai osztályokkal is rendelkezik.) Aktívak a magáncégek a mentőellátásban is: a legnagyobbnak, a dán Falcknak 200 saját kocsija van Lengyelországban, és a 400 mentőállomásból 15 az övé.
A kórházaknál a legnagyobb az ellenállás, de a mintegy száz magánklinika mellett egyre több helyen találják meg a kibúvókat. Így a helyi tulajdonos önkormányzatok társasággá alakítják a kórházakat; országszerte már 55 működik ebben a formában, és az idén még ötven átalakítását tervezik. A tapasztalatok szerint ezek a kórházak 20-30 százalékkal tudják csökkenteni költségeiket, miközben jobban fizetik alkalmazottaikat. Az elbocsátások elsősorban a kisegítő és adminisztrációs személyzetet érintik – az ő arányuk az állami kórházakban az alkalmazottak 25 százalékát is eléri, az önkormányzati társasággá alakultakban viszont legfeljebb 10 százalék, a tisztán magánkórházakban pedig csak 1-2 százalék.
