Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Összezavarhatták a piacokat pénteken a sorozatban érkező mutatók az USA gazdaságáról, de az optimizmushoz is adtak muníciót. A legjobban várt adat, a májusi infláció önmagában is ellentmondásos volt: az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal emelkedett a teljes fogyasztói árindex, ami másfél éve nem tapasztalt tempót jelent (az év/éves növekedés 2,7 százalék lett, az áprilisi 2,6 után). A Federal Reserve (Fed) és a piacok által leginkább figyelt, az élelmiszer- és energiaárak nélkül számolt maginfláció azonban csak 0,1 százalék lett – szemben a 0,2 százalékos elemzői konszenzussal –, év/év alapon pedig 2,2 százalék, ez 2006 márciusa óta a legalacsonyabb érték. A maginfláció ilyen alakulása afelől nyugtatta meg a piacokat, hogy az infláció továbbra sem szabadult el, a Fednek emiatt nem kell különösebben aggódnia a jövő heti kamatdöntés előtt.
A tavaly augusztus óta változatlanul 5,25 százalékos alapkamat mellett működő gazdaság sem mutatja a túlzott élénkülés jeleit: a Fed pénteki jelentése szerint májusban az ipari termelés stagnált, a vállalatok 81,3 százalékos kapacitáskihasználtsággal működtek. A visszafogottság oka részben az, hogy a közműcégek csökkentették termelésüket, részben pedig az, hogy kevesebb új autó készült. Utóbbi indokolt voltát alátámasztja, hogy a magánfogyasztás fellendülése a jelek szerint még várat magára: a Reuters és a michigani egyetem nagy figyelemmel kísért fogyasztói bizalmi indexe júniusban 83,7 pont lett a májusi 88,3 után (az előrejelzés 88 pontról szólt). A részindexek tanúsága szerint a háztartásokat főleg középtávon aggasztja költségeik várható növekedése (mindenekelőtt az energiaárak miatt): az egyéves inflációs várakozások romlottak, az ötévesek kissé javultak.
Mindezzel együtt számos elemző úgy véli, hogy a Fed ez idő tájt a lakásépítések, illetve a jelzáloghitelek alakulása miatt aggódhat leginkább. A jelzáloghitelezők szövetségének múlt heti jelentése szerint az idén az első negyedévben rekordot döntött a bedőlt jelzáloghitelek aránya, ráadásul a most kimutatott 0,25 százalék a jobb adósoknak nyújtott elsődleges hitelekre vonatkozik. A gyengébb adósok által elérhető másodlagos jelzáloghitel-piacon ötéves csúcsra, 2,43 százalékra nőtt a fizetésképtelenségbe futó kölcsönök aránya a tavaly negyedik negyedévi 2 százalékról. Az átlagos lakásárak valószínűleg csökkennek majd az idén – idézte a Bloomberg az USA országos ingatlanügynök-szövetségének közgazdászát –, amire a harmincas évek gazdasági válsága óta nem volt példa. Ez azt jelenti, hogy aki már nem képes törleszteni jelzáloghitelét, annak egyre kisebb esélye marad arra, hogy még meglevő tartozásánál jobb áron váljon meg ingatlanától.
A Fed mindenesetre a múlt héten jelezte: kész az eddiginél határozottabban élni szabályozási eszközeivel. Randall Kroszner, a Fed egyik kormányzója azután nyilatkozott erről, hogy a képviselőház elnöke kilátásba helyezte: megfosztják a Fedet az erre a piacra vonatkozó felügyeleti jogkörétől, ha nem lép valamit. Kroszner elmondása szerint a Fed a következő intézkedéseket fontolgatja: korlátozzák az úgynevezett hazug hiteleket (amelyeknél a hitelfelvevőnek nem kell jövedelmet igazolnia); megtiltják a másodlagos hitelezőknek, hogy büntessék az előtörlesztést; arra ösztönzik a hitelezőket, hogy követeljenek meg elkülönített befizetéseket az adó- és biztosítási költségekre.
