Kormányzati számítások szerint a ciklus végére állhat össze a nyugdíjrendszer hosszú távú stabilitását célzó javaslatcsomag; erre szükség is lesz, mert ha nem lesz változás – derül ki az egyéves kormányzati értékelésből –, akkor a nyugdíjra fordított közkiadások 2050-re meghaladnák az ország összes jövedelmének 17 százalékát. A Nyugdíj és Időskori Kerekasztal szerint a mai szisztémát elsősorban a demográfiai, illetve a foglalkoztatási szerkezet feszíti szét, ezért az adórendszer vizsgálatára, vagyis a nyugdíjgyűjtő, aktív évekre is kiterjesztik a munkát. Egy másik, egyebek közt az adózás versenyképességi vizsgálatát végző kerekasztal elé viszont egy olyan szakértői tanulmány került, amely szerint a bérre rakódó terheknél nyílik a legnagyobb tér a csökkentésre. Ez javíthatja a foglalkoztatást, ám az alacsonyabb járulékkulcsok kisebb felosztható nyugdíjkasszát eredményezhetnek. Információink szerint a kormány berkeiben is dolgoznak a nyugdíjrendszer átalakításán, emellett még az ősszel benyújthatnak egy törvényjavaslatot a rendszer rövid távú pénzügyi egyensúlyának biztosítására. Az elképzelés szerint a nyugdíjszámítás, a finanszírozás bizonyos paraméterein módosítanának, például átalakítanák az évenkénti nyugdíjemelés módját. Az egyensúlyt biztosító lépések közé tartozik a rehabilitációs járadék bevezetése, a rokkantnyugdíjazás rendszerének felülvizsgálata is. Ez utóbbi a kormány által tervezettnél puhábban indul, mert nem zárnák ki automatikusan a rokkantsági nyugdíjból azt, akit feketemunkán kapnak.
