Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az OECD-országok lakosainak többet kell maguknak félretenniük öregkorukra az utóbbi években végrehajtott nyugdíjreformok nyomán, ha meg akarják őrizni azt az időskori bevételt, amelyre a reformok előtt számíthattak volna – állapítja meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) június elején közzétett tanulmánya. A 16 OECD-tagországra kiterjedő jelentés szerint a rendszerek átalakítása miatt 2040-ben átlagosan 22 százalékkal kisebb összes juttatásra számíthatnak életük végéig az akkori nyugdíjasok, mint amekkorára 2004-ben jogosultak volna. Az általános trend alól két kivétel lesz: Magyarországon és Nagy-Britanniában emelkedni fog ez az összeg.
A reformok várható hatásában sok az eltérés: számos országban arra összpontosítottak, hogy a szegényebb nyugdíjasok járjanak jobban, másutt viszont szorosabbra fűzték a kapcsolatot az aktív időszak keresete és a nyugdíj között. Az OECD Lengyelországot és Szlovákiát külön is megemlíti olyan országként, mint ahol emiatt növekedhet az elszegényedés kockázata – különösen azoknál, akiknek kevés a szolgálati idejük –, már csak azért is, mert ezekben az országokban a reform mellé nem tettek szociális intézkedéseket az alacsonyabb jövedelműek számára. Általában kulcskérdés volt a nyugdíjba vonulás idejének kitolása; a legtöbb OECD-országban az átalakítás végére 65 év lesz a korhatár (vagy már most is annyi), csak Csehországban, Franciaországban, Magyarországon és Szlovákiában alacsonyabb ennél. Öt országban – Dánia, Izland, Nagy-Britannia, Németország, USA – 67 év a megcélzott vagy már be is vezetett korhatár. Sok helyütt jelent pluszterhet az előrehozott nyugdíjba menetel: 1999 és 2004 között nyolc OECD-országban (köztük Magyarországon) a férfiak átlagosan 60 évesnél fiatalabban szálltak ki a munkából.
Ausztriában, Mexikóban, Olaszországban és Törökországban túl lassú a nyugdíjreform – figyelmeztet az OECD. Olaszországban például már 1995-ben elfogadták az új nyugdíjszabályokat, de azok csak a 2017-től visszavonulókra lesznek érvényesek, Törökországban pedig csak 2043-tól emelik fel a nyugdíjkorhatárt 65 évre (a nők esetében még később). A késlekedések miatt még évtizedekig nagyok lesznek a nyugdíjkiadások, ezért olyan költségvetési kiigazításokra lehet szükség, amelyek több kárt okozhatnak, mint amennyivel a gyorsabb változtatások jártak volna.
