Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A cseh gazdaság kilátásainak túl derűlátó, euforikus értékelése alááshatja az ország pénzügyi stabilitását, ha a bérek gyorsuló emelkedéséhez, illetve az alacsony hitelköltségek nyomán a lakosság és a vállalatok túlzott eladósodásához vezet – figyelmeztetett a cseh jegybank az ország pénzügyi helyzetét áttekintő éves jelentésében. Az elmúlt két évben kialakult több mint 6 százalékos éves növekedési ütem, a béremelkedések 2004 óta tartó felgyorsulása, a világon a harmadik legalacsonyabb kamatszint, illetve az elmúlt év laza költségvetési politikája – aminek nyomán 4 százalékra emelkedett a GDP-arányos államháztartási hiány – együttesen felerősíti a fogyasztási javak, illetve az ingatlanhitelek iránti keresletet, ami megemeli a lakások értékét és növeli az inflációs nyomást – áll a százoldalas dokumentumban.
Mindez azonban a jelentés szerint egyelőre nem jelent közvetlen veszélyt, mivel a pénzügyi szektor és a gazdaság egészének fejlődése – főként a külföldi befektetéseknek köszönhetően – jó alapot ad a pénzügyi stabilitás fennmaradásához, és a háztartások eladósodásának GDP-hez mért 20 százalékos aránya sem magas a 15 régi uniós tagország 60 százalékos mértékéhez képest. Szakértők mindazonáltal úgy értékelik a jegybanki jelentést, hogy a döntéshozók a május végi szigorítás után már júliusban újabb 25 bázisponttal, 3,0 százalékra emelhetik az alapkamatot. A májusi kamatdöntés meghozatalakor egyébként 3-3 szavazat szólt a tartás, illetve az emelés mellett, és végül Zdenek Tuma kormányzó szavazatával alakult ki az emeléspárti többség. A kormányzótanács tagjai a jelenlegi helyzet megítélésében sem értenek egyet: Robert Holman úgy nyilatkozott a Reutersnak, hogy a májusi kamatemelés óta nem növekedtek lényegesen az inflációs kockázatok, mások azonban attól tartanak, hogy a májusban 2,4 százalékot elérő infláció még idén túllépi a jegybank 3 százalékos plafonját.
