Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Visszafogott optimizmussal értékelte az európai vállalatok, illetve vásárlók fizetési szokásait az Intrum Justitia 2007. tavaszi jelentése. A 24 európai országban működő svéd követeléskezelő cég 25 országra (nem csak EU-tagokra) kiterjedő felmérése szerint 2004 óta kissé javult az általános fizetési hajlandóság, ez azonban főleg az erősödő európai gazdasági növekedésnek köszönhető; az alapokban nem sok változás mutatkozik, így a közeljövőben várhatóan ismét nőnek a kockázatok. Mindenesetre a tíz legnagyobb európai gazdaság közül hétben javult a helyzet idén tavaszra az előző évekhez képest (ezek között van Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság is), és csak kettőben romlott (Olaszország, Dánia).
A számlák kiegyenlítésekor leginkább a hatóságok húzzák az időt – derül ki a felmérésből. Az elmúlt három év emelkedő trendjével szemben idén tavaszra ugyan csökkent a kifizetések átlagos ideje – jelenleg az átlag 58,6 nap –, de míg a magánfogyasztók ma már átlag 42 napon belül átutalják számláik ellenértékét, az üzleti fogyasztóknál ez még 58,6 napig tart, az állami szférában pedig 68,9 napot is várhat a dolog. A legrosszabbra annak kell felkészülnie, akinek egy portugál hatóság tartozik: idén 152,5 napot is várhat, amíg a pénze megérkezik (aki viszont az észt fogyasztási piacon működik, az a számla kiállításától számított tizenhatodik napon már joggal reménykedhet). A határidő utáni kifizetések terén is javult valamelyest a helyzet: a tavalyi 16,6 napról idén 16-ra mérséklődött az átlagos késedelmi idő, a végképp elveszett követelések aránya viszont nagyjából ugyanakkora volt 2004–2007 között, vagyis 1,7–1,9 százalék között mozgott. A kilátásokat illetően a megkérdezett vállalatok inkább pesszimisták: átlag 3,8 százalékuk számít arra, hogy romlani fog a fizetési fegyelem. A legsötétebben a Magyarországon működő cégek látják a helyzetet, itt 31 százalékuk kalkulál a tartozások további csúszásával, illetve behajthatatlanságával; a legoptimistábbak a lettországiak, ahol 30,7 százalék a javulásban bízók aránya. Magyarországot mindent egybevetve is negatív példaként emeli ki az Intrum Justitia: a visegrádi és a balti országok között ez az egyetlen, ahol az elmúlt négy évben folyamatosan rosszabbodott a fizetési kockázatokat mutató nyolcféle alindex, köztük az előbbiek figyelembevételével is készült összesített index. Már a felmérés kezdetekor, 2004 tavaszán is elég borús képet tükrözött a 156 pontos mutató – a jelentés készítői szerint 150–174 pont között erősen ajánlott a fizetési helyzet javítása –, s azóta ez 160 pontra romlott. Egyetlen pozitívumként azt emeli ki Magyarország kapcsán az Intrum Justitia, hogy az elveszett követelések aránya kedvezőbb lett – a 2006. őszi 2,9 százalék után idén tavasszal 2,3 százalék –, aggasztónak tartja viszont a jelentés, hogy a kilencven napnál régebbi elmaradások aránya ez idő alatt 10,7 százalékról 17 százalékra nőtt.
