Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A világ hét vezető ipari hatalma és Oroszország csúcstalálkozója a résztvevők értékelése szerint sikerrel zárult a hétvégén Németországban – a G8 döntéseinek kedvezményezettjei azonban elégedetlenek. Az, hogy az Egyesült Államok végre hajlandó volt aláírni, hogy jelentősen csökkenteni kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, diplomácia győzelem ugyan Európának, de bírálói szerint semmi konkrétumra nem kötelezi a legtöbb ilyen szennyezést termelő USA-t. Látszólagosnak tűnik az a siker is, hogy a nagy szennyező fejlődő országok, amelyek nem voltak hajlandók aláírni a kiotói jegyzőkönyvet, a tanácskozáson hajlottak a probléma elismerésére. Az egyik legnagyobb, India miniszterelnöke, Manmohan Singh hazatérve közölte: nem fogadnak el semmiféle kvótát, mivel az egy főre jutó kibocsátásuk töredéke csak a fejlett ipari államokénak. Ami Afrikát illeti, megerősítették azt a 2005-ös találkozójukon hozott döntésüket, hogy az évtized végéig megkétszerezik a kontinensnek szánt segélyek összegét, valamint 60 milliárd dollárt adnak az afrikai országoknak (a felét az USA) az AIDS, a malária és a tuberkulózis elleni harc megsegítésére. Az érdekeltek kevesellték ezeket a lépéseket. A bírálatokat új szintre emelte Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki a csúcstalálkozóról hazatérve tegnap a 11. szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon elavultnak minősítette a G7-et, de a WTO-t is (bár mint mondta, továbbra is tagjai akarnak lenni) és számos más nemzetközi szervezetet és fórumot, mert azok szerinte nem tükrözik az új gazdasági világrendet, archaikusak, antidemokratikusak és rugalmatlanok. A feltörekvő nemzetek gazdaságai adják már a világ GDP-jének 60 százalékát, ennek megfelelően egy teljesen új megközelítésen alapuló gazdasági kapcsolatrendszerre van szükség. Mintegy ennek jegyében közölte, hogy Oroszország a világ egyik alternatív pénzügyi központjává akar válni, és a rubelt a jegybankok egyik tartalék valutájává szeretné tenni.
