Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az orosz kormány 2015-ig negyven állami holding létrehozását tervezi a technológiai és a védelmi szektorban a gazdaság diverzifikálása, vagyis az energiahordozóktól való függetlenedés jegyében – jelentette ki a Putyin elnök utódjának tartott Szergej Ivanov első miniszterelnök-helyettes, aki egyben a Unified Aircraft Corp. állami repülőgépgyártó holding elnöke. Az államfő februárban nevezte ki Ivanovot a posztra, egyebek között azzal a megbízással, hogy irányítsa a természeti kincsek exportjától való függőség csökkentését. Ivanov – mint a UPI tudósítóinak nyilatkozva kifejtette – egyes nagyvállalatok esetében helyénvalónak tartja az állami részesedés csökkentését, illetve hogy az állami vállalatok is alkalmazkodjanak a piacgazdasághoz, de az államnak továbbra is meghatározó szerepet kell játszania az orosz gazdaságban. Ezt a civil társadalom gyengesége, az egyes ágazatokban másképp megvalósíthatatlan beruházások fontossága, de a népesség földrajzi megoszlása is indokolja, hiszen az Ural és a Csendes-óceán közötti óriási területen például mindössze 20 millióan élnek. A kormány milliárdokat készül beruházni az energetikán kívüli területekbe, elsősorban a legfejlettebb feldolgozóipari ágazatokba.
Az orosz parlament alsóháza pénteken fogadta el a törvényt a külkereskedelmi és fejlesztési bank létrehozásáról, amelynek feladata a gazdasági prioritást élvező szektorok beruházásainak finanszírozása és exporthitelek biztosítása, valamint a külföldi működőtőke beáramlásának ösztönzése. A bank jegyzett tőkéje 70 milliárd rubel (2,72 milliárd dollár), ami 2010-re eléri a GDP 0,5 százalékát, 7,6 milliárd dollárt – közölte German Gref gazdasági miniszter. Elnökét a kormányfő ajánlása alapján az államfő nevezi ki öt évre. Oroszország – mint Gref múlt csütörtökön a kormányülésen hangsúlyozta – útelágazáshoz érkezett, miután az energiahordozók exportjára épülő növekedési modell elérte határait. A következő három évben – a kormányzat ugyanis a hároméves tervezésre tér át – a gazdasági növekedést elsősorban az infláció, az energiahordozók exportjától való függés, a népesség fogyása, a szakképzett munkaerő hiánya és a nyugdíjalap deficitje fenyegeti. A számok azonban egyelőre több mint megnyugtatóak: az idei első negyedévben a GDP 7,9 százalékkal bővült, szemben az egy évvel korábbi 5,0 százalékkal, az ipari termelés 8,4 százalékkal nőtt, a tőkeberuházások emelkedése pedig a 2006-os 5,7 százalékkal szemben 20,1 százalékos volt – jelentette be Gref. Az infláció ugyanakkor a tavalyi első negyedévi 5,0-ről 3,4 százalékra mérséklődött.
