Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tavalyi negyedik negyedévi 10,4 után az idei első három hónapban – elsősorban a beruházások 25,3 százalékos megugrása és az export dinamikus növekedése miatt – 11,1 százalékkal bővült Kína bruttó hazai terméke. A külkereskedelmi mérleg többlete az első három hónapban 46,6 milliárd dollár volt, kétszer akkora, mint egy évvel korábban. A márciusi – 3,3 százalékos – infláció több mint két éve először lépte át a 3 százalékos határt. Ven Csi-pao miniszterelnök az adatok megjelenése után nyilatkozatot tett közzé a kormány internetes oldalán, amelyben hangsúlyozta: meg kell akadályozni, hogy a gazdaság a viszonylag gyors növekedésből átlépjen a túlhevültség állapotába, ki kell küszöbölni a nagy hullámzásokat.
A világ nagy tőzsdéi az árfolyamok zuhanásával reagáltak a tegnap nyilvánosságra hozott kínai makrogazdasági adatokra és a kormányfői nyilatkozatra, amelyek egyaránt arra utalnak, hogy kamatemelésre és megszorító intézkedésekre kell számítani. A jegybank a növekedés visszafogása érdekében az idén egyszer már emelte a hitelköltségeket és a likviditás csökkentése érdekében háromszor is felemelte a kötelező banki tartalékrátát. Az elemzők az idén még legalább két kamatemelésre – akár napokon belül 0,27 százalékra – és a banki tartalékráta 10,5-ről 12 százalékra emelésére számítanak. Ennek nyomán a sanghaji tőzsdén tegnap minden idők legnagyobb, 186,7 milliárd jüanos (24,2 milliárd dollár) forgalma mellett a részvényárfolyamok 4,52 százalékkal zuhantak. Ez a legnagyobb arányú csökkenés a február 27-ei óta, amikor a sanghaji index 9 százalékot esett, megrengetve a nemzetközi piacokat is. A hírek hatására a Dow Jones index azonnal 67 pontot, a Nasdaq 100-as index 11,75 pontot esett, Londonban a FTSE 41,8 pontot süllyedt. Elemzők szerint elsősorban a bányászati és ásványkincs-kitermelő szektor szenvedi meg világszerte a kínai gazdaság lassulásának lehetőségét, hiszen a kínai import meghatározó jelentőségű a nyersanyagtermelők számára.
