Nyolc hónapon belül ötödször, az idén pedig már másodszor emelte a bankok kötelező tartalékalapját a pekingi jegybank, ezúttal fél százalékponttal. Ezzel a jegybankban elhelyezendő tartalék aránya a nagy bankok esetében 10, a kisebbekében 10,5 százalékra emelkedett. A ciklusnak még ezzel sincs vége, mivel az ország vezetése minden lehetséges eszközzel meg akarja akadályozni, hogy a már tavaly 177,47 milliárd dolláros – és az idén az elemzők szerint valószínűleg a 200 milliárdot is meghaladó – külkereskedelmi többlet ne borítsa fel a gazdaság egyensúlyát és ne szabaduljon el az infláció. Bár a pénzromlás tempója felgyorsult és januárban éves összevetésben 2,2 százalékot ért el, sikerül ellenőrzés alatt tartani, annak ellenére, hogy négy éve folyamatosan két számjegyű a gazdaság növekedése. A túlhevülés veszélye azonban mindig ott lebeg az ország felett, és januárban a decemberinek kétszeresével, 567,6 milliárd jüannal (73,24 milliárd dollár) nőtt a kihelyezett hitelek összege. A jegybank a túlzott likviditás felszívása érdekében a kötelező tartalékok mellett 2006 áprilisa óta kétszer emelte a kamatokat, korlátozta a különböző gazdasági területeknek nyújtható hitelek nagyságát, fokozta a kötvénykibocsátást, és igyekezett az értékpapírok felé terelni az érdeklődést. A Reuters forrásai szerint sikerrel – a felvett személyi kölcsönök 90 százalékát fektetik értékpapírokba a kínaiak.
