Az Európai Unióban működik a világ legnagyobb szén-dioxid-kereskedési rendszere, amely az egyes tagországok nemzeti kibocsátási terveire, illetve az ezek alapján nekik kiosztott nemzeti szén-dioxid-kvótákra épül. A kormányok ezt szétosztják országuk legnagyobb kibocsátó vállalatai között, amelyek kereskedhetnek saját kvótájukkal. Amelyikük ennél több káros anyagot juttat a levegőbe, annak pluszkvótát kell vásárolnia, amelyik kevesebbet, az eladhatja feleslegét. Az Európai Bizottság (EB) tavaly májusban közölte, hogy a kormányok pontatlan adatszolgáltatása miatt az első időszakban túl nagyvonalú kibocsátási keretszámokat határozott meg, ami miatt „padlót fogott” a szén-dioxid-kvóták ára. Ezt elkerülendő, az EB a második időszak nemzeti kibocsátási terveinél szigorúan jár el: november óta kilenc ország keretszámát csökkentették, legutóbb Hollandiáét és Belgiumét, Ciprus pedig maga kérte vissza beadványát átdolgozásra.
