Hétfő estére végleg kiürült a Barátság kőolajvezeték, így fél Európa orosz olaj nélkül maradt. A válság gyors megoldásának esélye távolodni látszik, Putyin elnök ugyanis utasította kormányát, hogy az olajcégekkel konzultálva vizsgálják meg a kitermelés csökkentésének lehetőségét. Ezzel nyilvánvalóan egyrészt nyomást akar gyakorolni a belarusz vezetésre, másrészt felkészül egy esetleges állóháborúra, ami viszont már kihathatna az olajárakra is. Az államfő felhívta minisztereit, hogy a nyugati fogyasztók érdekében folytassák a tárgyalásokat Minszkkel. Oroszország azért állította le a Németországba, Lengyelországba, Ukrajnába, Belaruszba, Csehországba, Szlovákiába és Magyarországra irányuló olaj szállítását, mert a fehéroroszok megcsapolták a területükön áthaladó vezetéket. Belarusz illetékesek ugyanakkor közölték, hogy addig nem engedik át Európába az olajat, amíg Moszkva nem hajlandó exportvámot fizetni nekik a tranzitolaj után.
Az Európai Bizottság (EB) tegnap felszólította a két országot, hogy mielőbb rendezzék az európai országokat sújtó vitájukat, és összehívta olajszakértőit a helyzet megvitatására. Az EB egyik szóvivője rámutatott, hogy az ügy árt Oroszország megbízható energiahordozó-szállítói megítélésének. Mind José Manuel Barroso, az EB Berlinbe látogató elnöke, mind vendéglátója, Angela Merkel német kancellár elítélte, hogy Moszkva előzetes konzultáció, sőt figyelmeztetés nélkül szüntette be az olajszállítást. Ez még akkor is elfogadhatatlan és aggasztó, ha nem veszélyezteti közvetlenül az ellátást – mondta Barroso. Merkel hozzátette, hogy az ilyen lépések aláássák a bizalmat, annak hiányában pedig nehéz konstruktív együttműködést folytatni. Németország – az EU soros elnöke – olajszükségletének mintegy 20 százalékát kapja a most lezárt Barátság vezetéken.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint mindazonáltal az európai fogyasztókat nem fenyegeti a veszély, hogy energia nélkül maradnak, és a viszály elhúzódása esetén valamennyi finomító hozzá tud jutni a szükséges olajhoz alternatív megoldások igénybevételével. Az IEA érintett tagországai – Magyarország, Németország és Csehország –, valamint a tagjelölt Lengyelország és Szlovákia rendelkeznek stratégiai tartalékokkal, amit szükség esetén igénybe vehetnek, egyelőre azonban a szervezet szerint erre nincs szükség, a piac megfelelően tölti be szerepét.
