Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem egyforma tempóban haladnak az eurózóna felé azok az országok, amelyek 2004 májusában csatlakoztak az Európai Unióhoz (EU) – állapítja meg az Európai Bizottság (EB), illetve az Európai Központi Bank (ECB) tegnap közzétett párhuzamos jelentése. A bizottság és a bank kétévente – vagy valamelyik „eltéréssel rendelkező” ország kérésére közben is – jelentést tesz a miniszterek tanácsának arról, hogyan állnak a belépési feltételek teljesítésével az „eltéréssel rendelkező” uniós országok, vagyis amelyek nem tagjai a Gazdasági és Monetáris Uniónak, azaz az eurózónának. A most menetrend szerint közölt áttekintések szerint ezek többsége a megengedettnél magasabb inflációval és nagyobb költségvetési deficittel küszködik. (A két jelentés nem foglalkozik a 2007. január 1-jétől euróország Szlovéniával, illetve az idén tavasszal saját kérésére megvizsgált, ám a valutaövezetbe végül be nem bocsátott Litvániával, kiterjed viszont a régiek közül Svédországra. A különleges státusú, saját jószántukból az euróövezeten kívül maradó országok – Dánia és az Egyesült Királyság – nem tárgyai a jelentéseknek.)
A most vizsgált országok (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Svédország, Szlovákia) mindannyian értek el eredményeket a kritériumok teljesítésében, de erősen eltérő mértékben – összegzi mind a bizottság, mind a bank. A maastrichti kritériumok közül az árstabilitási feltételt négy ország teljesíti (az éves átlagos infláció az idén októberben a 2,8 százalékos referenciaérték alatt maradt), csakúgy, mint a költségvetési egyenlegre vonatkozót (ezek nem estek a GDP 3 százalékát meghaladó költségvetési deficitük miatt túlzott hiányt megállapító határozat hatálya alá). Az árfolyam-stabilitási feltételnek – vagyis hogy az adott ország devizájának árfolyama legalább két évig az ERM II. árfolyam-mechanizmus keretein belül maradjon, komoly feszültségek nélkül, különösen ami az euróval szembeni árfolyamot illeti – igazából csak Észtország tesz eleget, pedig rajta kívül még négy ország vesz részt az ERM II.-ben. A hosszú távú kamatokra vonatkozó feltételt (az átlagos nominális hosszú távú kamat legfeljebb 2 százalékponttal haladhatja meg az árstabilitási szempontból az előző évben a legjobban álló három ország átlagát) csak Magyarország nem teljesíti. A jelentés kitér a jogszabályok összeegyeztethetőségére is (itt mindenekelőtt az egyes országok központi bankjainak statútumát vizsgálják), e tekintetben csak Észtország teljesítménye százszázalékos, de Ciprus és Málta is beterjesztette már parlamentje elé a hiányosságok kiküszöbölését szolgáló törvénytervezeteket.
A bizottsági jelentés nem foglalkozik azzal, melyik ország, mikor vezetheti be az eurót, de megállapításai megerősítik azokat az elemzői véleményeket, amelyek szerint az öt kritériumból háromnak már megfelelő és a maradékkal is jól álló Ciprus 2008-ban küszöbön belülre kerülhet. Sikerülhet ez Máltának is: jóllehet a szigetország most csak a kamatfeltételnek felel meg, de igazából csak az infláció okozhat számára nehézségeket. A 2009-es eurócsatlakozást megcélzó Szlovákia egyelőre szintén csak a kamatkritériumot hozza, de közel áll a jogi harmonizációhoz, az árfolyam-stabilitáshoz is és némi erőfeszítéssel a költségvetési deficitet is szint alatt tarthatja. Nagyobb nehézség Pozsonynak az infláció (az októberi 4,3 százalék jócskán a 2,8 százalékos referenciaérték fölött van), de a jelentés szerint ez is csökkenhet 2007–2008-ban. Az árstabilitás a fő gond az egyébként négy kritériumot már teljesítő Észtország esetében is; a balti ország nemrég hivatalosan elvetette a belépési céldátumot, mert nem látott esélyt arra, hogy 2008-ra megfelelő szintre süllyedjen az infláció. Elemzői várakozások szerint rövidesen Lettország is eláll a 2008-as céltól, hiszen az októberi éves infláció ott 5,6 százalék volt, az éves átlag pedig még magasabb lesz; az ország jegybankja legutóbb arra figyelmeztetett, hogy az áremelkedések miatt 2010-ben sem érhetik el az eurót. Nincs belépési dátuma Csehországnak sem, amellyel kapcsolatban a bizottság kiemeli, hogy most is csak az inflációs és a kamatfeltételnek tesz eleget, csakúgy, mint 2004-ben.
Az EU-újoncok legnagyobbika, Lengyelország nem tűzött ki magának időpontot a közös pénz bevezetésére; a feltételek közül az inflációsnak és a kamatokra vonatkozónak most eleget tesz, de a deficit túl magas, a zloty árfolyama volatilis és a jegybanktörvény is hagy maga után kívánnivalót. Az EB nem tér ki arra, hogy Varsó népszavazást akar tartani az euró bevezetéséről, de Amelia Torres, a bizottság monetáris ügyekért felelős tagja a jelentést ismertető sajtóértekezleten hangsúlyozta: az ilyen referendumnak nincs létjogosultsága, mert Lengyelország az EU-csatlakozással elfogadta a majdani közös pénzt is. „Az euró elfogadása az EU-tagság része – figyelmeztetett Torres –, ez egyszerre jog és kötelesség.”
