Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szokatlanul elégedetten nyugtázta az elmúlt időszakot a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb féléves jelentése: eszerint a harminc, többségében fejlett országot – köztük Magyarországot – felölelő szervezet összességében inflációmentes növekedésnek örvendhetett, noha közben emelkedtek az olaj- és a nyersanyagárak. A kedvező trendet a béremelések visszafogása is erősítette; mindennek folytán az OECD főbb térségeire egyszerre volt jellemző az árstabilitás, a vállalati profitok erőteljes bővülése és a munkahelyteremtés. A képbe csak az USA rontott bele a legutóbbi időben: a tengerentúlon erősödik az inflációs nyomás, feszültségek érezhetők a munkaerőpiacon, az ingatlanpiac pedig meredeken visszaesett (a lakásépítések sokáig tartó boomja után). Ezzel együtt az OECD egészében csak kevés jel utal túlfűtöttségre – állapítja meg a jelentés –, a kereslet-kínálati egyensúly megfelelő, még ha az USA-ban és Japánban az aggregált kereslet valamelyest nagyobb is az általánosnál.
Általános lefékeződésre egyelőre nem kell számítani, inkább az a valószínű, hogy máshová kerülnek a növekedési súlypontok az OECD-n belül – állítja a szervezet vezető közgazdásza, Jean-Philippe Cotis által jegyzett összefoglaló. Az USA megtorpanását részben Európa teljesítménye ellensúlyozhatja, részben pedig az, hogy a főbb feltörekvő országok (Kína, India, Oroszország) továbbra is nagy lendülettel mennek előre. Az átrendeződés azonban nem lesz elég erős ahhoz, hogy a kezdeti időszakban, vagyis 2007-ben ez ne járjon együtt némi lassulással: az eurózónában különösen a német és az olasz költségvetés szükséges konszolidációja fogja majd vissza a növekedést, mielőtt ismét erőre kapna.
A legfontosabb megállapítás talán az, hogy az USA gazdasága puhán landol majd, vagyis nem ismétlődik meg a történelem, és nem lesz olyan kisiklás a világgazdaságban, mint a 2000. évi tőzsdekrach után. Az OECD összesített GDP-növekedése a 2006-ra jelzett 3,2 százalékról jövőre 2,5 százalékra csökken, de egy évre rá ismét beindul, s 2,7 százalékot ér majd el. Az infláció eközben alig mozdul el a 2,2 százalékos éves átlagos mértéktől, de az USA-ban ennél érezhetően magasabb, az eurózónában némileg alacsonyabb szintek várhatók. Ezzel együtt az OECD szakértői arra számítanak, hogy az USA-ban marad a mostani, 5,25 százalékos alapkamat, egészen 2007 végéig, majd 2008-ban – amikorra a maginfláció mérséklődik, a munkanélküliség viszont megnő – kétszeri, egyenként 25 bázispontos csökkentés várható. Az inflációs célra koncentráló eurózónában viszont két ugyanilyen léptékű emelés, vagyis 3,75 százalékos alapkamatszint várható 2007 közepére, s utána se lesz megállás: 2008 elejére a 4,0 százalékot is elérheti a kamat.
