Németország 1990-ben történt újraegyesítése után a cégek jelentős része külföldön – egyebek között Kelet-Közép-Európában – fektetett be az alacsonyabb termelési költségek miatt. Emellett a feltörekvő országok olcsóbb termékei mind nagyobb versenyt jelentettek a német árukkal szemben, elsősorban a textilipar terén. Mindez egyebek között azzal a következménnyel járt, hogy feldolgozóipari állások milliói szűntek meg az elmúlt másfél évtizedben, ahogy egyébként az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is. Az UNCTAD adatai szerint 1990 óta 538 százalékkal nőttek a német cégek külföldi működőtőke-befektetései, tavaly ezek összege 967 milliárd dollár volt. A német cégek és külföldi leányvállalataik 2001-ben 4,7 millió főt foglalkoztattak külföldön, míg 1991-ben még csak 2,4 milliót. A német statisztikai hivatal adatai szerint ugyanakkor a hazai feldolgozóiparban foglalkoztatottak száma 1991 és 2005 között 10,6 millióról 7,51 millióra apadt. A legnagyobb visszaesést a textiliparban regisztrálták.
Az utóbbi időben azonban új jelenség figyelhető meg: a német cégek mind nagyobb számban próbálnak a termelékenység növelésével eljutni addig a pontig, amikor már költséghatékonyabb otthon gyártani a belföldi piacra szánt termékeket, mint például a szomszédos Lengyelországban. Ennek egyik eszköze a béremelkedés megfékezése volt: a reálbérek alig nőttek Németországban 2000 óta, miközben például Franciaországban, Olaszországban és Lengyelországban jelentősen emelkedett az átlagbér.
Mindennek következtében régen látott ütemű gazdasági növekedés figyelhető meg Németországban. A kormány tanácsadói testülete az idén a GDP 2,4, jövőre 1,8 százalékos bővülését prognosztizálja az erőteljes export, a növekvő beruházások és az emelkedő belföldi kereslet hatására az elmúlt öt évre jellemző stagnálás közeli állapot után. A Bundesbank ugyancsak további erőteljes gazdasági növekedést jósol jövőre, az áfakulcs emelése a tegnap közzétett havi jelentés szerint várhatóan csak az első negyedévben fékezi a dinamikát.
***
Magyarország egyik legfontosabb partnere a német gazdaság. A múlt év végéig az összes FDI 29 százalékát adták a német invesztorok, ezzel ők képviselik a legnagyobb befektetett tőkét. Magyarországon mintegy 7 ezer német érdekeltségű vállalat működik, ezek több mint 250 ezer főt foglalkoztatnak. A németek által invesztált összes működő tőke – aminek 35-40 százaléka bajor eredetű – értéke a jegybank szeptember végi adatai szerint 11,9 milliárd euróra rúg. Az idén a legnagyobb tételt a a Mol Rt. gázüzletágának E.On általi megvásárlása jelentette.
A német befektetői aktivitás a magyar gazdaság valamennyi területére kiterjed. Az ötven legnagyobb magyar cég közül 11 német tőkebefektetéssel jött létre – az invesztorok között szerepel az Audi, a Bosch, a Knorr Bremse, a Siemens, a Bayerische Landesbank vagy a Deutsche Telekom és a Metro –, nem számítva a nem németországi székhelyű, de német tőkével létrehozott nagy cégeket, mint például az Opel Hungária Kft., a Unilever, a Philips magyarországi érdekeltségeit. Jelentős befektetések valósultak meg a közúti járműgyártásban, a gépgyártásban, az elektronikában, az elektrotechnikában, a kereskedelemben, a szolgáltatásokban. Említésre méltó még az energiaszektorban lévő német részarány. A magyar exportőrök rangsorát éveken keresztül az Audi Motor Hungaria Kft. vezette, amely a vállalati összforgalom nagyságát tekintve a második legjelentősebb magyarországi iparvállalattá fejlődött.
Gáti Tibor