Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kivárás motiválja mostanában a jegybanki döntéshozókat a közép-európai régióban, egy kivétellel. Ez a szlovák központi bank, amelynek kormányzója Ivan Sramko, akinek szavait nagy figyelem kísérte, amikor a múlt csütörtökön felszólalt a térség jegybankárainak frankfurti konferenciáján. Egy nappal korábban tették ugyanis közzé a döbbenetes, 9,8 százalékos növekedésről tanúskodó harmadik negyedévi GDP-adatot; a pozsonyi jegybank feje szerint ez a tempó egészséges és lényegében fenntartható, az ipar nekilendülésének köszönhető, nem pedig a belső keresletnek. A korona augusztus óta erősödik – sorolta a megfontolásra érdemes szempontokat Sramko –, az inflációs kockázat azonban továbbra is fennáll, ha nem is a korábbi mértékben. A közvetlen jövőben nem zárható ki az alapkamat emelése, de amikor monetáris szigorításról beszélünk, akkor nem csak ebben lehet gondolkozni – mondta a jegybankár. Az euró előszobájában, az ERM–2-be éppen egy éve benn levő Szlovákia csak az inflációs kritérium terén nem teljesíti a maastrichti feltételeket, de e téren is érezhető a javulás (októberben 3,7 százalékos volt pénzromlás a szeptemberi 4,6 és az augusztusi 5,1 százalék után). A piac így is arra számít, hogy a jegybank legalább még egyszer szigorít, s november végén 5 százalékra viszi fel az irányadó kamatot, ami már 200 bázispontos emelést jelentene az idei évre.
Csehországban és Lengyelországban várhatóan nem változik egyhamar az alapkamat; az előbbi esetében a politikai patthelyzet is emellett szól, mert öt hónappal a választások után nem tudni, milyen változtatásokra szánja rá magát az újabb bizalmi szavazás előtt álló kormány. Prága októberben elvetette az eredetileg 2010-re kitűzött eurócsatlakozási dátumot – pedig a kritériumokkal nem áll rosszul –, és nincs új helyette. A szintén dátum nélküli Lengyelországban senki sem számol azzal, hogy a jegybank az idén hozzányúl a nyolc hónapja változatlan kamathoz, lévén az infláció az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban (októberben 1,4 százalék), miközben a gazdaság jól teljesít: a második negyedévben 5,5 százalékkal nőtt a GDP és hasonló adatot jeleznek a harmadikra is.
