Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Lelassult az eurózóna növekedése a harmadik negyedévben: az Eurostat által tegnap közzétett előzetes adat szerint negyedéves összevetésben 0,5 százalékkal, év/év alapon 2,6 százalékkal nőtt a valutaövezet GDP-je, jócskán elmaradva az előző három hónap 0,9 százalékos negyedéves adatától (a Reuters elemzői konszenzusa 0,6, illetve 2,7 százalék volt). A lefékeződésért főleg Franciaország a felelős – az eurózóna második legnagyobb gazdaságában a múlt pénteken közzétett adat szerint stagnált a GDP a harmadik negyedévben –, de a vártnál valamivel gyengébben teljesített az első számú gazdasági szereplő, Németország is, ahol csak 0,6 százalék lett a negyedéves növekedés. Utóbbi meredek csökkenésnek mondható az előző három hónapban elért 1,1 százalékos bővüléshez képest (a második negyedév mutatóját előzetesen 0,9 százalékra tette a szövetségi statisztikai hivatal, ezt módosították tegnap fölfelé). Nem sokkal járult hozzá az eurózóna eredményéhez a mérete szerint a harmadik legjelentősebb gazdaság, az olasz sem: 0,3 százalékkal bővült július–szeptemberben, ez pont a fele az egy negyedévvel korábbinak.
Az adatok elemzők szerint így is megerősítik az Európai Központi Bank (ECB) egészséges növekedésről szóló jelentéseit és továbbra is számítani lehet arra, hogy az eurózóna jegybankja decemberben újabb 25 bázisponttal, 3,5 százalékra emeli az alapkamatot. Az ECB megnyilatkozásai az elmúlt hónapokban mind arról szóltak, hogy ki akarják védeni a hitelfelvételek erősödéséből fakadó inflációs nyomást (az októberi inflációs adatot csütörtökön teszik közzé). Jövőre azonban várhatóan 2,1 százalékra lassul az idén 2,5-2,6 százalékos várt bővülés, így a piac egy része már arra számít, hogy az ECB márciusban befejezi a monetáris szigorítás ciklusát.
