Évről évre növekszik a termékhamisítványok köre, 2005-ben az Európai Unióban több mint 75 millió hamisított árucikkre bukkantak, és a vámrendelkezések megsértése miatt 26 ezer eljárást indítottak. Kovács László, az Európai Bizottság (EB) adó- és vámügyekért felelős tagja a gyógyszerek mind gyakoribb hamisítására hívta fel a figyelmet, ami természetesen egészségügyi kockázatokkal jár. Nemcsak azért, mert a gyártás során kétesek a higiéniai körülmények, de legalább ennyire veszélyesek a felhasznált alapanyagok is. Egy gyógyszer sárga színét például útjel felfestésére használatos festékkel érték el, „hamisítatlan” fényét pedig egyszerű bútorfényezővel… Tavaly félmillió kalózgyógyszert találtak (a legelterjedtebb a Viagra), és nehezíti a termék leleplezését, hogy kereskedelme egyre fokozottabb mértékben az interneten keresztül történik. Feltűnő, hogy míg korábban a luxuscikkek voltak kelendőek, mára főként a háztartási cikkek, és sok esetben csak szakértők képesek megállapítani a hamisítás tényét. Másik trend az élelmiszerek utánzása: a lefoglalt hamis márkás termékek száma tavaly ötmillióra rúgott. Kovács szerint egyre körmönfontabb módszerekkel dolgoznak a hamisítók: rugalmasak, villámgyorsan állnak át új, divatos cikkekre csúcstechnológiát használva, például a dvd-re, egyúttal a csempészet eszközeiben is ügyesebbek, ami megnehezíti a vámosok dolgát.
A hamisítások szülőhazája leginkább Kína. Az európai vámszervek által lefoglalt kalóztermékek 60 százaléka származik a távol-keleti országból, bár Kovács szerint most már a pekingi hatóságok is komolyabban veszik a problémát, és ellenőrzik az exportterméket. (Nem utolsósorban annak köszönhetően, hogy például a tejporhamisítás kínai csecsemők körében is szedett áldozatokat.)
Kovácsnál jóval szókimondóbban bírálta Pekinget kollégája, a kereskedelempolitikáért felelős Peter Mandelson, aki éppen Kínában tárgyal a problémáról. Szerinte a kínai hamisítások mértéke béklyóba veri az európai versenyképességet.
