Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tegnap elfogadott jelentésében az EB bírálja Törökországot, amiért nem tesz eleget az ankarai megállapodásnak, vagyis nem engedi be az országba a ciprusi árut. Egyelőre azonban nem ajánlja a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését Törökországgal, és még időt akar adni az unió soros finn elnökségének, hogy diplomáciai eszközökkel érjen el haladást Ciprus török elismerése ügyében.
Olli Rehn, az EB bővítési politikáért felelős tagja sajtótájékoztatóján igyekezett a jelentés kritikus élét tompítani. Mint mondta, korábbi sajtóhírekkel szemben a bizottság szerint a török reformpolitika nem állt le, igaz, a folyamat lelassult. A reformcsomag biztató, kevesebb kínzás fordul elő. Több erőfeszítésre van szükség a vallásszabadság, a nők jogai, a kisebbségi jogok és a szakszervezetek jogainak garantálásában. A jelentés megállapítja: amennyiben Ankara nem tesz eleget vállalt kötelezettségének a ciprusi kérdésben, akkor az következményekkel jár, ennek megfelelő javaslattal fordul majd az EU decemberi csúcstalálkozójához. A finn biztos leszögezte: az EU bővítése lassú, de biztos, a minőség és nem a sebesség a fontos.
A Horvátországról szóló jelentés kitér a zágrábi kormány tennivalóira: felgyorsítani az igazságügy és a közintézmények reformját, a korrupcióellenes küzdelmet és a gazdasági reformokat. Különösen két területet emel ki a jelentés: az állami támogatások és az ingatlanokra vonatkozó uniós szerződések tiszteletben tartását. További figyelmet követelnek a kisebbségi jogok és a menekültek visszatérésének problémái. Mindazonáltal ha Zágráb a hiányosságokat kiküszöböli, semmi sem veszélyezteti, hogy jó ütemben folytatódjanak a csatlakozási tárgyalások.
Az EU jövőbeni bővítéséről az EB úgy véli, hogy mielőtt további ország csatlakozna (ez nem vonatkozik Romániára és Bulgáriára), új intézményi megállapodásra lesz szükség. Csak így lehetne biztosítani az EU működőképességét, annak a lehetőségét, hogy az integráció további mélyülését ne akadályozza bővülése. Vagyis amíg nem lesz intézményi reform, Zágráb se számíthat a tagságra.
Az Európai Unió egy éve adta meg Macedóniának a hivatalos tagjelölt státust, jóllehet a tárgyalások még nem kezdődtek el. Ez az eddigi reformok elismerése volt, de a kormánynak folytatnia kell az idén érezhetően lelassult folyamatot. A tagjelölt státusra váró országok közül Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban és Szerbiában is egyformán fontos a gazdasági reformok következetes végrehajtása, az intézményépítés és a szervezett bűnözés elleni küzdelem.
