Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Alapjaiban megreformálná az Európai Unión belül a zöldség- és gyümölcstermesztést az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa; a Mariann Fischer Boel által kidolgozott elképzeléseket hivatalosan csak januárban teszik közzé, de a Reutershez már eljutott a tervezet. A legfontosabb változás eszerint az lenne, hogy ebben az ágazatban is elválasztanák a támogatás mértékét a termelés mennyiségétől, hasonlóan ahhoz, ahogy ez már más területeken végbement az EU közös agrárpolitikájának 2003 óta tartó reformja során. A zöldség- vagy gyümölcstermesztéssel foglalkozó gazdák a jövőben egy referencia-időszak alapján számolt (területenként változó) összeghez juthatnának, de kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy az így kapott pénz legalább 20 százalékát a környezet megóvására vagy javítására fordítják. A jövőre az uniós agrárminiszterek elé kerülő tervezetből az is kiderül – további részletek nélkül –, hogy az EU megszüntetné a zöldség-, illetve gyümölcsfélék feldolgozásának, valamint exportjának támogatását is.
Számos reformjavaslat érintené az EU agrárpolitikájában kulcsszerepet játszó termelői értékesítési szervezeteket (tész) is, ezek közül az egyik legfontosabb, hogy csökkenne az a támogatás, amelyet az unió a gyorsan romló termékek piacról való visszavonásához ad. Jelenleg ezt a legtöbb esetben 100 százalékban támogatja az EU – a jövőben akkor lenne ez így, ha a visszavont terméket ingyen odaadják olyan felhasználóknak, mint például a jótékonysági szervezetek, iskolák, gyerektáborok, egyébként a termelők csak feleakkora uniós támogatásra számíthatnának. (A támogatás nem korlátlan: jelenleg egy adott termény teljes piacra kerülő termelésének 4,1 százalékára adható ilyen szubvenció.)
„Nem érzem tragikusnak a kiszivárgott terveket, s mindenképpen pozitívnak látom benne a tész-ek támogatásának erősödését. A tervek megvalósulása például az exporttámogatásnál és a feldolgozásnál a jelenlegi rendszerhez képest rosszabb helyzetet teremtene, a termelői szervezetek működési feltételeit viszont javítaná” – reagált a tervekre lapunknak Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács igazgatója. Hozzátette: a feldolgozás és az export szubvenciójának megszűnése várható volt, ez elkerülhetetlen a WTO-tárgyalások miatt. A tész-ek kiemelt támogatása azonban megmarad, sőt a források nagy részét hozzájuk csoportosítanák át. (Az utóbbi 3-5 évben lényegesen nem változott a tész-ek száma Európában az adminisztratív nehézségek és az alacsony támogatottsági szint miatt.) A kivonási támogatás csökkentése kapcsán a szakember elmondta, hogy azt eleve egyfajta „piacmentési” szándék motiválta, jelentőségét nem kell eltúlozni: a gyorsan romló termékek az EU termelésének 2 százalékát tették ki az elmúlt időszakban. Az egységes farmtámogatási rendszer (SPS) bevezetése különben több kérdést is felvet a zöldség-gyümölcs ágazat kapcsán: nincs még kitalálva, miként lehet az alacsony értékű nagy szántóföldi kultúrák és a magas értékű zöldségtermesztés értékét összehasonlítani, illetve ezt egy farm (gazdaság) forgalmára vetíteni. Ha a tervek jelenlegi nyers formájukban valósulnának meg, az értékes termelésből az értéktelenek felé vonnák ki a termékköröket és utóbbiak kapcsán jelentkezne egy viszonylag nagy termésmennyiség. (Ez csak meg van említve a kiszivárgott tervekben.) Magyarország mindenesetre hibrid megoldást próbál elérni: 30 százalékos arányban meghagyna egy szabadon felhasználható összeget, amellyel preferálni lehetne a különféle ágazatokat.
