Az előzetes várakozásoknak megfelelően 3,25 százalékon hagyta az irányadó kamatlábat az Európai Központi Bank (ECB) igazgatótanácsa. Tavaly december óta öt alkalommal emelt kamatot a bank, és Jean-Claude Trichet, az ECB elnöke a döntés után közölte, továbbra is figyelemmel kísérik a gazdasági folyamatokat annak érdekében, hogy közép- és hosszú távon fennmaradjon az árstabilitás az eurózónában. Az elemzők szerint a jövő hónapban újabb 25 bázispontos szigorítás várható, így az év végére 3,5 százalékos lehet az alapkamat a tizenkét tagországban. Az esetleges decemberi monetáris szigorítást nem annyira a jelenlegi inflációs környezet indokolhatja – szeptemberben 1,7, októberben az előzetes adatok szerint 1,6 százalékos volt a pénzromlás üteme az eurózónában, azaz bőven az ECB 2 százalékos kamatplafonja alatt maradt –, hanem az egyre erőteljesebb konjunktúra. Az idén hat éve nem tapasztalt ütemben bővül a gazdaság, és a bizalmi indexek, illetve a munkaerő-piaci folyamatok alapján egyelőre nem is fenyegeti a kifulladás veszélye a felívelést. A feldolgozóipari beszerzési menedzserindex (PMI) a tegnap közzétett adatok szerint a szeptemberi 55,6-ről 57 pontra emelkedett, meghaladva a várakozásokat. A lejtőre kerül olajárak emellett tovább növelik a háztartások és a vállalatok elkölthető jövedelmét, és így a keresletet. A kamatemelés mellett szól az is, hogy az infláció utóbbi hónapokban megfigyelt csökkenése sokak szerint csak ideiglenes, ugyanis az idei után a jövő évi átlagos árindex is 2,4 százalék körül alakulhat. A jövő évi kilátásokkal kapcsolatban már nem ennyire egységesek az elemzők. Az ECB jövőbeli döntéseire minden bizonnyal az is hatással lesz, hogy az eurózóna két meghatározó gazdaságában, Németországban és Olaszországban is fiskális megszorítások lépnek életbe jövőre, miközben várhatóan jelentősen visszaesik az európai cikkek fő exportpiacának számító Egyesült Államok gazdasági növekedése, ami szintén visszavetheti a gazdasági aktivitást, csökkentve a további szigorítás esélyét. A várakozások szerint az idén 2,5 százalékkal nő a 12 tagország bruttó hazai terméke (GDP), jövőre pedig 2,1 százalékos lesz a dinamika. Az ECB következő kamatos ülésére december 7-én kerül sor.
Kolozsi Pál