Az eurózónában októberben 1,6 százalékos volt az éves infláció, szemben az egy hónappal korábbi 1,7 százalékkal – derül ki az Eurostat első becslését tartalmazó keddi jelentésből. Az adat különösen azért kedvező, mert mintegy két éve nem fordult elő, hogy két egymást követő hónapban az Európai Központi Bank (ECB) 2 százalékos plafonja alatt maradt a fogyasztói árnövekedés üteme. A közlemény nem szolgált további részletekkel a fogyasztói árak alakulásával kapcsolatban, de a korábban a tényszámnál magasabb inflációt prognosztizáló szakértők szerint havi alapon 0,1 százalékos lehetett az index, aminek kedvező értéke mindenekelőtt az energiaárak csökkenésével magyarázható. A piac becslése szerint a maginfláció 1,5 százalék körül lehetett októberben, ami stagnálást jelentene szeptemberhez viszonyítva.
Az elemzők szerint az infláció mérséklődése csak ideiglenes, így nem lehet arra számítani, hogy az ECB felhagy a fokozatos kamatemelés politikájával. A piac az erősödő konjunktúra, a forgalomban levő pénzmennyiség növekedése és a januári német áfaemelés miatt úgy véli, hogy decemberben, majd 2007 első negyedévében újra szigorít a bank a monetáris kondíciókon. Az ECB kormányzó tanácsa ma ülésezik, és a piaci várakozások szerint marad a 3,25 százalékos kamatszint. A legfontosabb bizonytalansági tényező ezzel kapcsolatban az, hogy az infláció vagy pedig a konjunktúra alakulása befolyásolja-e jobban az ECB döntéshozóit – mutatnak rá a szakértők. Amennyiben ez utóbbi, akkor a kamatok a vártnál gyorsabban is emelkedhetnek, az Európai Bizottság (EB) legutóbbi felmérése szerint ugyanis októberben 2001 februárja óta nem látott szintre, 110,3 pontra emelkedett az üzleti körök és a fogyasztók együttes várakozását kifejező bizalmi index. A bizalmi mutató mind a feldolgozóiparban, mind pedig a szolgáltatószektorban javult, ami erős konjunktúrára utal az eurózónában. Egy keddi statisztika arra is rámutat, hogy a tagországok közül épp a legnagyobb államban a legrosszabak a kilátások, az adóemelés előtt álló Németországban ugyanis szeptemberben 1,2 százalékkal visszaesett a kiskereskedelmi forgalom.
Kolozsi Pál