Törökországban megrekedt a reformfolyamat, elsősorban az emberi jogok és az igazságügy terén akadnak súlyos hiányosságok – tartalmazza Európai Bizottság (EB) nem hivatalos munkadokumentum alapján kiszivárgott készülő országjelentése. Az EB bírálja a hadsereg fölötti civil kontroll hiányát, a börtönök állapotát, beleértve a kínzások mindennapi gyakorlatát, továbbá a szólásszabadság megsértését és a korrupció terjedését. Amiről még vita folyik a biztosok között, az inkább a sok negatív elem perspektívába helyezése. Amikor egy évvel ezelőtt az EU az EB javaslatára megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat, mindenki számára világos volt, hogy politikai döntés született, és mivel hosszadalmas, legalább egy évtizedes folyamatról van szó, ezért elnézőbbek is voltak a tagság politikai feltételeinek teljesítésével. Ám a felsoroltak mellett talán még súlyosabban nyom a latban, hogy a török kormány továbbra is vonakodik törvénybe iktatni az úgynevezett ankarai jegyzőkönyvet, amely elismeri az egységes Ciprust és biztosítaná a kereskedelmi kapcsolatokat a ciprusi görög közösséggel.
Az EU soros finn elnöksége a jelentés jövő szerdai elfogadása előtt egy utolsó kísérletet tesz arra, hogy tárgyalóasztalnál rendezzék a nyitott kérdést. Szeretné, ha a görög és a török fél, a ciprusi két közösség, valamint az EU képviselője olyan megoldást találna, amely egyúttal föléleszti az ENSZ-nek a szigetország egyesítésére irányuló erőfeszítéseit. Brüsszel a csatlakozási tárgyalások megkezdésekor világossá tette, hogy a reformok megtorpanása esetén ezek felfüggeszthetőek. Az EB akár már most is javasolhatná a tárgyalások berekesztését, bár megfigyelők szerint ezt inkább az EU decemberi csúcstalálkozójára hagyja, és maga nem foglal állást.
