Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A sokféle náció által lakott Belgiumban a helyiek nagy többsége számára lakóhelyének biztonsága a legfontosabb alapérték és csak második helyen szerepel magának a lakásnak vagy háznak a minősége – derül ki egy nemrég elvégzett felmérésből. (A belga állampolgároknak mindössze egynegyede bérlő, a többi saját tulajdonában lakik.) Az ingatlanok árát ily módon nagymértékben befolyásolja a környék, bár a brüsszeli Metropol ingatlanközvetítő munkatársa tapasztalatai szerint ezt nehéz „eurósítani”. A jó környék ugyanis magasabb vásárlóerőt is jelent, az életminőségét befolyásoló infrastruktúra is hamarabb talál ide utat. Egy nagyobb, újonnan épült társasház lakásának értéke akár a duplája is lehet, ha az mondjuk nem a brüsszeli déli pályaudvar hírhedt környékén fekszik, hanem valamelyik előkelő negyedben. A biztonságosabb környék fizetőképes közönségének az igényeit is előbb szolgálják ki, kezdve a városszépítéstől a szolgáltatói infrastruktúráig – beleértve a közlekedést –, és ezek természetesen együttesen drágítják az ingatlant. Brüsszel városa egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz a slumosodás megállítására, sok helyütt az önkormányzat felvásárolja az elhanyagolt épületet, lebontja és az építkezési területet jó áron eladja egy ingatlanfejlesztőnek (az önkormányzat közvetítése persze drágítja a dolgot, de így működik). Egy másik kísérlet a lakosság szűrésére a friss rendelet: menedékkérők nem folyamodhatnak szociális lakáshoz. Tehát amíg rendezetlen a státusuk, addig nem kaphatnak szubvencionált lakást, ami alig rejtett diszkriminációval járó kísérlet arra, hogy feljavítsák a szociális lakások kispénzű bérlői rétegének összetételét.
