Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem kínáltak reális alternatívát a szakszervezetek a kormány szerint, amelyek a hét végén több mint 200 ezer embert vittek az utcára Németországban Angela Merkel kancellár tervezett reformjai ellen tüntetve. Pedig ahhoz is nagykoalíciós kormány kellett, hogy neki merjenek látni az egészségügyi rendszer finanszírozásának reformjához, de már az első komoly módosítási tervek is akkora vitát váltottak ki, hogy arra majdnem ráment a konzervatívok és a szociáldemokraták kényszerű szövetsége. A júliusban a kormány elé beterjesztett tervezet szerint 2007-től 0,5 százalékponttal növekedne a munkavállalók és a munkaadók ma 7-7 százalékos egészségügyi járuléka. Ezek a pénzek egy újonnan felállítandó központi egészségügyi alaphoz kerülnének, az egészségügynek adott költségvetési támogatással együtt. Innen utalnák ki aztán a taglétszámuk szerint járó összegeket a kötelező biztosítóknak, amelyek szedhetnének a tagjaiktól további hozzájárulást is. Ezt a szociáldemokraták úgy képzelték el, hogy a pluszbefizetés nem érhetné el az adott háztartás jövedelmének 1 százalékát, a konzervatívok ennél többet akartak. Októberre az a kompromisszum született, hogy az 1 százalékot veszik alapul, de azt meg lehet fejelni havi maximum 8 euróval.
Ma a közalkalmazottak, az önfoglalkoztatók, illetve a bizonyos jövedelemhatár fölött keresők dönthetnek úgy, hogy kiszállnak a kötelező rendszerből és csak magánbiztosítón keresztül veszik igénybe a szolgáltatásokat. A szociáldemokraták szerint ez az egyik oka annak, hogy egyre kevésbé finanszírozhatók az évi mintegy 140 milliárd eurónyi egészségügyi kiadások, mert így épp a leggazdagabbak nem vesznek részt benne. (A kötelező egészségbiztosítókhoz tartozik ma a lakosság 88 százaléka, 72,5 millió fő, az egészségügyi kassza idei hiányát mintegy 7 milliárd euróra becsülik.)
A reform 2007 áprilisában indulna, de a központi egészségügyi alapot csak 2009 januárjában hoznák létre (eredetileg 2008 közepére tervezték). A halasztást azzal indokolja a kormány, hogy előbb a reform összes egyéb elemének működnie kell.
