Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A finnországi Lahtiban múlt pénteken tartott EU–orosz informális csúcstalálkozón homályos ígéreteknél nem kaptak többet az EU tagországainak vezető tisztségviselői. Vlagyimir Putyin ugyan nem zárkózott el teljesen az 1994-ben született energiacharta ratifikációjától, de csak „a szükséges módosítások” után. A charta szerződéses alapra helyezi az energiapiac liberalizálását, ami nem áll Moszkva érdekében. Az informális csúcstalálkozón is szóba került a hatalmas Stokman gázmező feltárása, amelyből a monopoljogokkal rendelkező Gazprom a közelmúltban zárta ki a külföldi tőkét. Putyin szerint nem elvi okokból, hanem azért, mert a befektetők ajánlata nem volt elég vonzó. És szintén nem politikai okokból, hanem a környezetvédelmi előírások megsértése miatt állították le a Szahalin-szigeteknél a Shell tevékenységét. Putyin óvatosan megfogalmazott válasza korántsem garancia a változásra, jóllehet reményt keltő, hogy elismeri a kölcsönös függést. A maga részéről viszont az EU igyekezett világossá tenni, hogy az EU energiaszükségletének 25 százalékát adó Oroszország nem számíthat az európai energetikai infrastruktúrákban való részvételre, ha a nyitás nem kölcsönös.
A Putyinnal való találkozót megelőzően az EU-vezetők közös álláspontot próbáltak kialakítani olyan kérdésekben például, hogy milyen mértékben kérjék számon az orosz elnökön az égető politikai problémákat – az orosz–grúz viszonyt, a nem kormányzati szervek korlátozását és a sajtószabadságot érő állandó támadásokat Oroszországban, legutóbb Anna Politkovszkaja orosz rendszerkritikus újságírónő meggyilkolását. Róma és még inkább Párizs óvott a kapcsolatok elmérgesedésétől. Jacques Chirac francia elnök szerint különbséget kell tenni a morális föllépés és a gazdaság között, azaz erkölcsi megfontolásoknak nincs helyük az energiáról folyó vitában. A találkozó tanulsága, hogy a közeljövőben inkább a bilaterális kapcsolatok fejlesztésén lesz a hangsúly, amelyben mindenki a maga érdekeit követi. Jó példa erre Angela Merkel német kancellár is, aki azzal próbálta eloszlatni Varsó aggályait a Berlin támogatásával a Balti-tenger alatt épülő és Lengyelországot elkerülő gázvezeték miatt, hogy az orosz energiából ők is részesülnek.
