Nagy egyetértésben várják az elemzők és a pénzpiacok az Európai Központi Bank (ECB) mai döntését: az elemzők egyöntetűen 25 bázispontos kamatemelésre számítanak a szeptemberi szünet után, a piacok az ennek nyomán kialakuló 3,25 százalékos irányadó kamatot árazzák be. Abban sincs vita, hogy az idén valószínű még egy ugyanekkora emelés – minden bizonnyal decemberben –, a továbbiakról azonban bizonytalanabbak a vélemények. Ha a piacnak lesz igaza, és az ECB kormányzótanácsa szigorít – tavaly december óta ötödször –, akkor az eurózóna jegybankja a saját feje után megy: a Nemzetközi Valutaalap (IMF), illetve az OECD ugyanis inkább a megállást tanácsolta, szakértőik szerint már a 3 százalékos kamat is visszájára fordíthatja az eurózóna fellendülését.
Az emelési szándékot erősíti azonban az Európai Bizottság friss negyedéves jelentése az eurózóna gazdaságáról: a 12 ország együttes GDP-növekedése idén elérheti a 2,5 százalékot, szemben az egy évvel korábbi 1,3-mal, hála a csökkenő olajáraknak, a háztartások élénkülő fogyasztásának, a javuló munkaerő-piaci helyzetnek. Utóbbira ugyan némileg rácáfolt az egy nappal később közzétett augusztusi munkanélküliségi ráta, amely a várt stagnálás helyett 7,9 százalékra emelkedett a júliusi 7,8-ról, de ez akár jól is jöhet abból a szempontból, hogy nem erősödik a munkavállalók pozíciója a bértárgyalásokon. Ez segíthet kézben tartani az inflációt, amely szeptemberre a pont megfelelő szintre, 1,8 százalékra süllyedt (az ECB a kicsivel 2 százalék alatti szintet tartja kívánatosnak). Az augusztusban még 2,3 százalékos infláció mérséklődése alapvetően a két hónap alatt 17 százalékkal csökkenő olajáraknak köszönhető, s e tekintetben – ha nem jön közbe semmi rendkívüli – nem várható fordulat a közeljövőben sem. Az inflációt azonban nem csak az olajárak fűthetik: a nyomás erősödését jelzi, hogy az energia nélkül számolt termelői árak augusztusban már tizenharmadik hónapja nőttek.
Az ECB egyelőre úgy látja – derül ki vezetői legutóbbi nyilatkozataiból –, hogy a monetáris szigorítás nem gátolja a gazdaság kívánatos mértékű fellendülését, s ezen a véleményen van számos elemző is – legalábbis a Reuters legutóbbi konszenzusa szerint a 3,75 százalékos eurókamat lenne az a semleges szint, amely sem nem ösztönzi, sem nem gátolja a növekedést. A prognózisok szerint ez legkorábban 2007 közepére várható – hacsak az ECB nem lép közben a fékre. A kormányzótanács decemberben frissíti gazdasági előrejelzéseit és értékeli újra politikáját – ebben valószínűleg az befolyásolja majd leginkább, hogy mennyire lassul le az USA gazdasága, ennek megfelelően hogyan alakul a globális kereslet és legfőképp: mit lép a Fed.
