Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Bizottság (EB) ebben a fázisban nem foglalkozik a magyar politikai élettel – szögezte le a NAPI Gazdaság névtelenséget kérő informátora. Az EB kapott egy konvergenciaprogramot, amelyet az EU-szerződések értelmében Magyarországnak be kellett nyújtania. Ezt a programot a bizottság a tagállamok részére véleményezte. Azt néztük – tette hozzá a nyilatkozó –, hogy az elérendő makrogazdasági számok mögött reális reformprogram áll-e. A bizottságnak nem feladata vizsgálni a program és a politikai stabilitás közötti összefüggéseket, ezt a tagállamok tehetik megfontolás tárgyává. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy nem létezik steril környezet, amelyben a program megvalósítható – ezért is mondtuk, hogy vannak kockázatok a kormány vállalásaiban, például a foglalkoztatottság vagy az infláció esetében – hangsúlyozta.
A programot a magyar kormány adta be; amíg nincs alternatíva, addig Brüsszel és a tanács (az EU-pénzügyminiszterek) ebből indulnak ki, ezt kérik számon Magyarországon. Azt is tudjuk, hogy a konvergenciacélokhoz elkötelezettség kell, amit a magyar kormányfő meggyőzően kommunikált – de ez már a politika része. Amennyiben az Országgyűlés megvonja a bizalmat Gyurcsány Ferenctől, azzal a program még nincs visszavonva. Más kérdés – és ezt a képviselőknek is tudniuk kell –, hogy a konvergenciaprogram nem egy öncélú intellektuális tevékenység, amellyel a brüsszeli bürokratákat ki kell szolgálni – ez az ország érdekét szolgálja. A magyar gazdaság az elmúlt öt-hat évben tévútra jutott, a program ennek a korrekciója, melyet az EB-től függetlenül is el kell végezni, hiszen egy 10 százalékos költségvetési deficit tarthatatlan, különösen ha a tartalékok kétesek. Az EB nem írhatja elő, milyen mértékben kell egyetérteni kormánynak és ellenzékének, nem szabhatja meg az együttműködés fokát. Ha Gyurcsány bizalmat kap, akkor tudnia kell, hogy a reformok kivitelezésére kap felhatalmazást. Tény, hogy nem tudjuk, képes-e kivitelezni, amit vállalt – mondták Brüsszelben –, csak azt, hogy nevét adta egy programhoz. Az EB a mindenkori kormány gazdaságpolitikáját véleményezi, és különösen így van ez, ha egy tagállam ellen eljárás indul a túlzott költségvetési hiány miatt. Ezért kell a magyar kormánynak jövő áprilisban megmutatnia, milyen eredménnyel járnak a reformok, Brüsszel pedig ezek alapján tehet javaslatot a tanácsnak, hogy elégedett-e a lépésekkel vagy további korrekciókra van szükség. Amíg nem sikerül a büdzsé hiányát a GDP 3 százaléka alá vinni, addig Magyarországnak (csakúgy, mint a többi, túlzott hiányt produkáló országnak) félévente el kell számolnia – hangsúlyozottan a saját érdekében.
