Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A postai szolgáltatások teljes körű liberalizálását javasolja az Európai Bizottság (EB) készülő irányelvtervezete, amellyel a testület – a Financial Times szerint – ebben a hónapban rukkol elő. Ez azt jelenti, hogy Brüsszel kész arra, hogy összerúgja a port jó néhány tagállammal, amelyek nincsenek elragadtatva a piacnyitás ötletétől. Bár Nagy-Britannia, Finnország és Svédország már teljes mértékben liberalizálta a postai szolgáltatásokat, számos tagország, zömében a régi tagállamok, de Lengyelország is kivont karddal harcol a nagy hasznot produkáló állami monopólium fenntartása mellett. Az EB 2009-től szabadítaná fel teljeskörűen, azaz a legfontosabb piaci ágra, az 50 grammnál kisebb súlyú levelekre is kiterjesztve a postai szolgáltatásokat. (Több országban ez a teljes forgalom csaknem felét teszi ki.) Az EB egyik fő ellenlábasa a közszolgáltatások versenykímélő politikáját előszeretettel űző Franciaország. Párizs érvelését alighanem a szakszervezetek is – amelyek a munkahelyek megszűnését féltik a versenytől – támogatják majd. A postai szolgáltatások értéke a GDP közel egy százalékát teszi ki az EU-ban, és több mint másfél millió munkahelyet biztosít. Az EU fokozatos postai liberalizációja csaknem egy évtizede napirenden van, és a lassú előrehaladás miatt felmerült, hogy elhalasszák az eredetileg is 2009-re előirányzott teljes nyitást. A jelek szerint azonban a belső piacért felelős ír biztos, Charlie McCreevy igen elszánt, és két évet ad a tagállamoknak a vonatkozó törvénykezés meghonosítására. Ebben különben számíthat a postai forgalom 85 százalékát biztosító üzleti széfára is, amely természetesen a kézbesítési költségek csökkenését várja a versenytől.
