Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Egységes Európai Fizetési Övezet (SEPA) megteremtéséről szavaz ma az Európai Parlament (EP) gazdasági bizottsága, amely nem minden pontban támogatja az Európai Bizottság (EB) javaslatát. Az EB azt akarja, hogy az eurót használó országok nemzetközi pénzforgalma ugyanolyan gyorsan, egyszerűen és olcsón történjen, mint a belföldi tranzakciók, és az ezt lehetővé tevő SEPA-rendszer 2008-tól működőképes, 2010-től pedig kötelező legyen. Míg az EB a fizetést követően legfeljebb egynapi ráhagyást adna a bankoknak, az EP-ben két vagy három napról folyik a vita. Eltérés van Brüsszel és a tagállamok között abban is, hogy milyen mértékben vegyék figyelembe a pénzpiac szereplőinek sajátosságait. A nagy pénzintézeteknek, amelyek hiteleket nyújtanak, speciális szempontjaik vannak. A kérdés az, hogy a szabályozás során meg kell-e például tiltani, hogy az átutalásokból beérkező összegeket ilyen célra is használhassák a bankok. Tisztázatlan egyelőre, hogy azonos kategóriaként kezeljék-e a hitel- és a betéti kártyát. Az EB évek óta bírálja a bankokat a szerinte indokolatlan, jelentős költségkülönbségek miatt, és mert még ma is gyakori, hogy az euróban vezetett bankkártya külföldi használata után egy hétbe is beletelik, mire a pénzt átutalják.
A teljes reformnak az üzleti életben megjelenő hasznát 50-100 milliárd euróra becsülik, részben azért, mert az elektronikus ügykezelés egyre elterjedtebb, és a tranzakciók gyorsabb lebonyolítása a nagyvállalatoknak, multiknak rugalmasabb pénzforgalmat, nagyobb likviditást eredményez. A pénzintézetek érdekképviselői szerint viszont hatalmas kár éri majd a szektort (évi 30 milliárdot rebesgetnek), és magának a rendszernek a fölállítása is tízmilliárdos nagyságrendű. Az Európai Központi Bank felügyeletével zajló reform gyakorlatilag azt jelenti, hogy a mai nemzeti fizetési rendszerek eltűnnek. Hosszabb távon az a cél, hogy minden uniós ország az egységes fizetési övezetbe tartozzék.
