Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem volt magától értetődő, hogyan oldják meg a madárinfluenza sújtotta baromfiágazat uniós támogatását. Korábban ugyanis csak az exporthoz, továbbá járvány esetén a megelőzés, illetve a védekezés költségeihez lehetett EU-szubvenciót igénybe venni. Később azonban több állam, köztük Magyarország kérésére a tagországok hozzájárultak ahhoz, hogy megváltoztassák a baromfi és a tojás piacának szabályozását, igaz, a módosítás csak részben elégítette ki a szegényebb tagok igényét. Budapest és Varsó például százszázalékos brüsszeli támogatást remélt, azzal érvelve, hogy a társfinanszírozás mechanizmusa a gazdagabb tagállamoknak kedvez, amelyek több pénzt különíthetnek el a bajba jutott gazdáknak. Az agrárminiszterek végül is 50 százalékos közösségi hozzájárulást engedélyeztek, az egyedi segélyezési programok jóváhagyásától függően. A bizottság főleg a kapacitások lefaragását támogatja.
Az ágazatban erősen érdekelt uniós országok közül Hollandiában a baromfitermékek kétharmadát exportálják; a madárinfluenza-válság legsúlyosabb három hónapja alatt 30 millió euróval csökkent a forgalom, több nagyüzem is csődbe jutott. Hága mégis amellett volt, hogy a közösségi támogatást csak korlátozva engedélyezzék; több értelmét látták a fogyasztói bizalom visszanyerésének. Belgiumban éves összehasonlításban mintegy 10 százalékkal esett vissza a baromfitermelés – az ágazatot ért kárt 60 millió euróra becsülik –, felgyorsítva a gazdaságok számának csökkenését. Itt is folytatódik a termelés koncentrációja, hasonlóan az egész Nyugat-Európában megfigyelhető trendhez.
