A moszkvai külügyminisztérium elfogadhatatlannak és törvénytelennek minősítette, hogy Washington szankciókat léptetett életbe hét cég, köztük két orosz vállalat, a Roszoboronexport és a katonai repülőgépeket gyártó Szuhoj ellen, amiért a 2000-ben Irán ügyében hozott amerikai törvény ellenére fegyvereket adtak el a perzsa államnak. A hét vállalat között indiai, észak-koreai és kubai hadiipari cégek is vannak. A washingtoni külügyminisztérium szerint az érintettek 1999. január elseje után tömegpusztító fegyverek vagy rakétarendszerek kifejlesztéséhez szükséges felszereléseket adtak el Iránnak. Egy tavaly aláírt megállapodás szerint Oroszország TOR–M1 föld–levegő rakétákat szállít Iránnak és korszerűsíti az Irán tulajdonában lévő orosz vadászgépeket, bombázókat és katonai helikoptereket, ezenkívül atomerőművet épít Iránban.
A szankció értelmében az Egyesült Államok cégei két évig nem léphetnek üzleti kapcsolatba az érintett vállalatokkal. Az orosz külügyminisztérium szerint a lépés a jövőbeli partneri viszonyt veszélyezteti, a védelmi tárca szerint pedig Washington valójában azt torolja meg, hogy Oroszország júliusban több mint egymilliárd dollár értékű fegyver és katonai repülőgép eladásáról írt alá megállapodást Venezuelával. A Roszoboronexport szerint ők csak védelmi fegyvereket szállítottak Iránnak, ami nem sérti a nemzetközi jogot. A Szuhoj cáfolta, hogy az elmúlt tizenöt évben bármit eladott volna Teheránnak.
A szankció súlyosan érintheti az orosz–amerikai kereskedelmi kapcsolatokat. A Boeing és a Szuhoj például közös regionális polgári repülőgép kifejlesztésén dolgozik, a Roszoboronexport a Ladákat gyártó Avtovaz tulajdonosa, amely pedig közösen gyárt autókat a General Motorsszal, és nem világos, hogy a szankciók az érintett cégek leányvállalataira is kiterjednek-e. Az Aeroflot légitársaság még nem döntött, hogy a Boeinggal vagy az európai Airbus társasággal köt-e 3 milliárd dollár összegű repülőgép-vásárlási szerződést, és az ügy befolyásolhatja a választást.
Gáti Tibor