Tegnap kora délután 77 dollár fölé emelkedett a Brent olaj ára Londonban, miután a BP Plc közölte, hogy az olajvezetékeken több helyen megállapított korrózió és az egyik ponton észlelt szivárgás miatt leállítja a termelést az alaszkai Prudhoe Bay olajmezőn, amely a legnagyobb az Egyesült Államokban. A vezetékszakaszt azonnal lezárták, a kitermelés azonban csak fokozatosan állítható le. A napi 400 ezer hordó olaj kiesése az alaszkai olajszállítások felét, az USA májusi termelésének közel 8 százalékát jelenti és az ország teljes olajszükségletének 2,6 százalékát adja. Az üzemzavar globális szinten 0,5 százalékkal csökkenti az olajkitermelést. Egyelőre nem lehet tudni, mennyi ideig áll a rendszer, de egyes elemzők szerint a javítás akár hónapokig is eltarthat. A Prudhoe Bay kiaknázását végző, BP vezette konzorciumban az amerikai ConocoPhillips Inc. és az Exxon Mobil Corp. is részt vesz.
A BP ellen már korábban bűnügyi vizsgálat indult egy márciusban bekövetkezett alaszkai vezetékszakadás miatt, és az újabb ügy tovább rontja reputációját az USA-ban azt követően, hogy tavaly 15 halálos áldozattal járó robbanás történt egyik texasi olajfinomítójában. A kiesés, mint az elemzők rámutatnak, jelentős hatással lesz a világ második legnagyobb tőzsdei olajcégének nyereségére, és a BP-részvények árfolyama már tegnap délelőtt 2,3 százalékot esett Londonban. Az olaj idén eddig 25 százalékkal drágult, miután a nigériai felkelések nyomán negyedével csökkent az ottani kitermelés, a közel-keleti szállításokat pedig veszélyezteti az iraki polgárháború és az iráni nukleáris fejlesztések miatti nemzetközi nyomás. Irán az ENSZ Biztonsági Tanácsának múlt heti határozatára reagálva azzal fenyegetett, hogy az urándúsítás miatti esetleges szankciókra olajexportjának csökkentésével fog válaszolni. Az Izrael és Libanon közötti háború is felfelé nyomja az árakat.
Ugyancsak érintheti az olajpiacot a dubai emírség bejelentése, miszerint jövő áprilisban átveszi az ellenőrzést a jelenleg a ConocoPhillips által üzemeltetett tenger alatti olajmezők felett. A lépést a két fél azzal indokolta, hogy bár a kitermelés mára napi 100 ezer hordóra csökkent az 1991-es 400 ezres csúcsról, nyilvánvalóvá vált, hogy az 1961-ben kötött, 45 évre szóló szerződés lejárta után is folytatódik a kitermelés az olajmezőn. Ezzel mindenesetre újabb kormány tett lépést afelé, hogy az olajkincs feletti ellenőrzés növelésével nagyobb arányban részesedjék az olajbevételekből. Korábban Oroszország és Bolívia is kemény intézkedéseket hozott az erőforrások államosítására.
Gáti Tibor