Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Bizottság elfogadta az állami támogatások engedélyezésére vonatkozó új szabályozást, amelynek keretében ugyan egyszerűbben és nagyobb összeghez juthatnak a kis- és középvállalatok, de egyszersmind szigorodnak is a feltételek. Ez utóbbi ellen lép fel német kezdeményezésre Párizs és London is. A brüsszeli elképzelés szerint megkönnyítenék, fölgyorsítanák a kkv-k kockázati tőkefinanszírozásának engedélyezését, ha a befektetés összege nem haladja meg az évi 1,5 millió eurót. Eddig ez a küszöb 1 millió volt, és a bizottság úgy látja, hogy ez a kritikus összeg, amelynél a kkv-k a pénzpiacokon nehezen jutnak forráshoz. A másfél milliós küszöb azonban nem az egyetlen feltétel ahhoz, hogy az állam elősegítse egy beruházás megvalósulását. A teljes büdzsé legalább 70 százalékának törzstőkének kell lennie (vagyis ez a rész nem lehet hitel), felének pedig a magánszférából kell származnia. További feltétel, hogy legyen a vállalkozás nyereségorientált, ezért elvárják, hogy a cég vezetésének jövedelmét a nyereségtől tegyék függővé. Az évi másfél millió euró fölötti beruházásnál már részletesebb értékelést lát szükségesnek a bizottság, különösen amikor a befektetés szándéka nem a gazdasági tevékenység megkezdésére irányul, hanem például terjeszkedésre.
Berlin és Párizs – valamint várhatóan London – azt akarja elérni, hogy a bizottság ne szigorítson az állami támogatások szabályain. Neelie Kroes, a versenypolitikáért felelős biztos szerint egyre áttekinthetetlenebbek az állami támogatások, nem világos, mikor nyújtanak hitelt, adókedvezményt vagy hitelgaranciát, mekkora is ezeknek az együttes összege. A hármak viszont a biztoshoz intézett levelükben azt állítják, hogy a támogatások mértéke igenis pontosan lefordítható számokra, és így ellenőrizhető, hogy a segély ne haladja meg az engedélyezett végösszeget.
