Nem járt a remélt extrabevétellel az EU új forrásadója. A tavaly júliustól érvényes új szabályozás azt a célt szolgálta, hogy az EU-országok állampolgárai külföldön lévő megtakarított pénzük, befektetésük után is fizessenek adót. Ám, mint a londoni Financial Times utánajárt és az Európai Bizottság (EB) is megerősítette, az adóparadicsomok: Svájc vagy az EU-n belül például Luxemburg a várt összegnek csak a töredékét utalták át a számlatulajdonos hazája adóhivatalának. Így Svájc például fél év alatt mindössze 100 millió eurót, Luxemburg ennek a felét, Liechtenstein kétmilliót, Jersey 13 milliót, Belgium tízet gyűjtött be. Brüsszelben ezt azzal magyarázzák, hogy a 14 esztendei alkudozás után megszületett megállapodás túl sok kiskaput hagyott a szabály kijátszására. A csalódás érthető, egyedül Berlinben mintegy 300 milliárd euróra becsülik a németek határon kívül elhelyezett pénzét, amiből a legszerényebb számítások szerint is legalább negyedmilliárd eurót kellene évente a német adóhivatalnak megkapnia.
Az irányelv alapján a tagállamok választhattak: vagy megosztják a bankinformációt a pénztulajdonos hazájának adóhivatalával, vagy pénzintézeteik tartják vissza a kifizetett kamat pár év alatt 35 százalékra emelkedő részét, a forrásadót. A EB adópolitikáért felelős tagjának, Kovács Lászlónak a szóvivője szerint a bizottság vizsgálja az irányelv hatásait, de az eltelt egy év tapasztalatai alapján még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hol van szükség korrekcióra. Egyébként is lényeges változtatást csak 2011 után eszközölhetnek, addig csak a felek kölcsönös egyetértésével. Nem segíti az eligazodást a szabálydzsungelben az sem, hogy az amúgy is bonyolult jogi formulák a többszöri fordítás után elveszítették eredeti értelmüket.
