Nem tudott eredményt hirdetni a tegnapi mexikói elnökválasztás után a szavazatokat összesítő választási bizottság, mivel rendkívül kicsi a különbség a két győzelemre esélyes jelölt között. A peso 1,1 százalékot esett a hírre, egyes helyi szakértők attól tartanak, hogy ha nem lesz egyértelmű győztes, az politikai zavargásokhoz és káoszhoz vezethet a közép-amerikai országban, amelyből enélkül is a legtöbb illegális bevándorló, évente négyszázezer ember érkezik az Egyesült Államokba, és amelynek exportja 80 százalékban az USA-ba irányul. A versenyző felek a baloldali Lopez Obrador, volt mexikóvárosi polgármester, aki a szegénység csökkentésének programjával indult és nagy közmunkaprogramokat ígért, illetve a Harvardon végzett, korábbi miniszter Felipe Calderon, aki a külföldi befektetések fellendítésében, illetve a globalizációhoz való jobb alkalmazkodásban látja Mexikó gondjai megoldásának kulcsát. Az államelnököt hat évre választják.
A hetvenkétmillió választásra jogosult mexikóinak először volt lehetősége arra, hogy külföldön is leadja szavazatát, ami az USA-ban élő nagy létszámú mexikói népesség miatt lehet fontos körülmény. A személyeskedő kampányban például Calderon az élesen Amerika-ellenes, radikálisan baloldali venezuelai elnökhöz, Hugo Chavezhez hasonlította Obradort, aki szerinte veszélyt jelent Mexikóra nézve. Akárki is lesz azonban végül a győztes, valamit tennie kell azért, hogy a gazdaság felpörögjön, hogy növekedjen a foglalkoztatottság, és hogy csökkenjen a drogkereskedelemmel összefüggő bűnözés és erőszak.
