Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Megszületett a megállapodás a német nagykoalíció pártjai között a vállalati adórendszer reformjáról – derült ki egy a Reuters által hétfőn megszerzett dokumentumból. A legfontosabb, hogy a jelenlegi 39 százalék körüli szintről 30 százalék alá viszik a németországi vállalatok összesített adóterhelését, legyen bár tőzsdén jegyzett vagy magánkézben levő társaság. Ugyancsak egységesen 25 százalék az a forrásadó, amellyel a tőkenyereségeket csapolják meg, beleértve a kamatokat, az osztalékot és a vállalati tulajdonrészek értékesítéséből származó jövedelmet. A vállalati adóreform az egyik próbaköve annak, hogy Angela Merkel fél éve hivatalban levő konzervatív–szociáldemokrata kormánya elég erős-e a határozott változásokhoz. Túl sok mozgástere nincs – jegyzik meg elemzők –, hiszen a német büdzsé elég feszített, de talán nem is az a lényeg, hogy a reform behozza a megnyerhető mintegy 5 milliárd eurót, hanem az, hogy elkezdjék a bonyolult szövetségi-tartományi-helyi adóháló leegyszerűsítését.
Ennél is nagyobb falatnak ígérkezik a bő százhúsz éve létező egészségügyi rendszer finanszírozásának reformja; az ugyancsak most elfogadott módosítások az első szakvélemények szerint erősen korlátozottak és aligha fékezhetik meg a költségek növekedését. A Merkel vezette konzervatívok eredetileg drasztikusan csökkenteni akarták a munkaadói egészségügyi hozzájárulásokat a versenyképesség növelése érdekében, a szociáldemokraták viszont adóemeléssel finanszírozták volna az évi 140 milliárd euróra rúgó egészségügyi számlát. Ebből lett a végén az, hogy 2007-től 0,5 százalékponttal növekszik mind a munkáltatók, mind a munkavállalók egészségügyi járuléka (jelenleg 7-7 százalékot fizetnek). A gyerekek egészségügyi ellátását 2008-tól fokozatosan kiveszik a rendszerből, erre a költségvetés adóbevételeiből csoportosítanak át először 1,5 milliárd eurót, majd évente egyre többet (ma mintegy évi 16 milliárd eurót költenek erre). A finanszírozás menedzselésére létrehoznak egy központi alapot, ide kerülnek a kötelező egészségbiztosítók számára levont hozzájárulások, illetve az egészségügynek adott költségvetési támogatás. Innen fizetnék ki a biztosítóknak járó alapösszegeket; a biztosítók ezenfelül is beszedhetnének pénzt a tagjaiktól, s maguk dönthetik el, hogy ezt egységesen vagy a biztosított jövedelmétől függően határozzák-e meg. A magánbiztosítók nem vennének részt ebben a közös alapban, jóllehet a jövőben nekik is nagyobb szerepet kell majd játszaniuk „az egészségügyi rendszer stabilizálásában” – jelentette ki Merkel kancellár, további részletek ismertetése nélkül.
