Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kilencórás vita után hajtott fejet vasárnap a Mittal Steel Co. fúziós ajánlata előtt az Arcelor SA igazgatósága, amelynek eredményeként – a világ első és második legnagyobb acélipari cégének egyesülésével – az új másodiknál, a japán Nippon Steelnél háromszor nagyobb, évi 55 milliárd euró forgalmat lebonyolító, több mint 100 millió tonna acélt gyártó, összesen 334 ezer embernek munkát adó óriásvállalkozás jöhet létre, ha a részvényesek is úgy akarják.
Joseph Kinsch, az Arcelor elnöke a Reutersnek elmondta, hogy végül egyhangú döntést hoztak, amelyben nagy szerepet játszott, hogy az indiai versenytárs tíz százalékkal, összesen 25,6 milliárd euróra emelte a luxemburgi cég 43,4 százalékára tett ajánlatát. A Mittal emellett engedményeket tett a közös vállalat felépítésére és irányítására vonatkozó kérdésekben is, és belement abba, hogy nem bocsátanak el embereket az Arcelor európai üzemeiből.
A sajátos személyes vonatkozásoktól sem mentes fúziós csata, amelyben az indiai születésű Lakshmi Mittal elől korábban menekülő Arcelor majdnem „egy nagy orosz medve”, Alekszej Mordaszov milliárdos karjaiba rohant – minthogy inkább az annak tulajdonában lévő Szeversztal acélipari vállalattal egyesült volna, amit azonban részvényesei erősen elleneztek – végül is szakértők szerint korrekt üzletként zárult. A vételár 15 százalékkal magasabbra értékeli az Arcelor részvényeit a csütörtöki felfüggesztés előtti utolsó árfolyamukhoz képest. „A Mittal korábban abból akart hasznot húzni, hogy az Arcelort notoriusan alulértékelte a piac, egyebek mellett azért, mert a befektetők állami befolyást sejtettek a cég döntései mögött”. Most azonban – ahogy a luxemburgi miniszterelnök fogalmazott – a nemzeti elzárkózás felett győztek a piaci megfontolások.
A Szeversztal csodálkozásának adott hangot, hogy nem kérdezték meg: módosítaná-e ő is az álláspontját a fúzióval kacsolatban az új helyzetben.
