Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Unió (EU) csúcstalálkozója – néhány tagállam kifejezett szándéka ellenére – úgy döntött Brüsszelben a hét végén, hogy a jövőbeni bővítéseknek nem lesz előfeltétele az unió felvevőképessége. Azt ugyan rögzítették, hogy az EU-nak alkalmasnak kell lennie további tagok felvételére, de hogy ezalatt pontosan mit is kell érteni, azt az Európai Bizottságnak (EB) kell majd a későbbiekben kidolgoznia.
Többek közt a magyar kormányfő fellépésének is köszönhető, hogy a felvevőképesség nem jelenthet új kritériumot a tagságra pályázók számára, a záróközlemény végül Gyurcsány Ferenc megfogalmazásával módosította az osztrák elnökség eredeti tervezetét. Így enyhül majd az a szempont is, hogy új tagok felvételekor tekintettel kell lenni az EU közvéleményére – amit részben a Törökországgal szembeni ellenérzések, részben az uniós alkotmány francia és holland leszavazását magyarázó bővítési fáradtság indokolna. A 25 tagország lényegében további egy esztendő gondolkodási időt adott magának, hogy mi történjen az EU alkotmányos szerződésével. Jövőre a soros német elnökség feladata lesz, hogy kezdeményezze az uniós intézmények reformfolyamatát, amelynek 2008-ra már konkrét formát kellene öltenie. Addig is az EU „beéri” egy ünnepélyes nyilatkozattal Európa értékeiről, amit jövő márciusban, a római szerződés 50. évfordulóján írnak majd alá, és amelyben a tagállamok hitet tesznek az európai integrációs folyamat mellett. Sok azonban még a megválaszolatlan kérdés, egyelőre az sem világos ugyanis, kinek a felelőssége lesz a politikai nyilatkozat megfogalmazása. Megfigyelők szerint az EU tanácstalanságáról árulkodik a halasztás, amit jól illusztrál az is, hogy bár nem akad olyan vezető, aki szerint az alkotmány mai formájában túléli a „válságot”, mégis, az eddig 15 tagállamban elfogadott dokumentum ratifikálásának folytatására szólítanak fel a politikusok. Még az is bizonytalan, hogy az intézményi reformokat összefoglaló majdani dokumentum egyáltalán az alkotmány elnevezést viseli-e majd vagy a tagállamok beérik egy kormányközi konferencián kiérlelt újabb szerződéssel. A csúcs döntött arról is, hogy a jövőben a miniszteri ülések nyilvánosak lesznek, amikor uniós törvénykezésről tanácskoznak – ezt főként az tette lehetővé, hogy London az utolsó pillanatban feladta ellenkezését.
