Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mi legyen az EU két tagállamában leszavazott alkotmány sorsa és tovább kell-e finomítani az EU bővítésének feltételrendszerét – erre kellene válaszolnia az EU ma kezdődő kétnapos csúcstalálkozójának. Már az EU-bővítés koppenhágai feltételei is megemlítik, hogy az uniónak is készen kell állnia új tagok felvételére, eddig azonban ez a szempont hátérbe szorult. Jacques Chirac francia köztársasági elnök tisztázni akarja az EU további bővítésének kérdéseit, vagyis meghatározni, mit is kell az EU felvevőképessége alatt érteni. Ez nem érinti Románia és Bulgária tervezett 2007. január 1-jei csatlakozását, de Törökország és Horvátország szempontjából nem mindegy, vajon keletkeznek-e új feltételek.
A tagállamok egy része úgy véli, nem méltányos olyan bővítési feltételeket kialakítani, amelyek függetlenek a potenciális tagok által teljesíthető követelményektől. A közös nevező az EU intézményi reformja és természetesen egyezségre kell jutni a jövőbeni finanszírozás ügyében is. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben (EP) leszögezte, számára a bővítés egyúttal a reformok katalizátora. Szerinte csak az EU-alkotmány kínálja a megoldást, ezért a bővítés az alkotmány sorsától függ.
Eldőlt, hogy nem lesz a csúcs témája az EP székhelye. A képviselők majdnem egyhangú követelésére az EP elnöke fel akarta vetni Strasbourg kérdését, nevezetesen hogy a jövőben csak Brüsszel legyen az EP székhelye. Josep Borrel, az Európai Parlament elnöke az utolsó pillanatban eltekintett ettől, mert Wolfgang Schüssel osztrák kancellár jelezte: mivel Párizs tabunak tekinti a kérdést, és csak egyhangúlag lehetne változtatni a mai helyzeten, értelmetlen napirendre tűzni a problémát.
