Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormányprogramból kevés konkrétum következik, mérvadó majd az lesz, ha Budapest benyújtja a konvergenciaprogram korrekcióját – nyilatkozta lapunknak az Európai Bizottság neve elhallgatását kérő munkatársa. Eddig is az volt a gond a konvergenciaprogrammal, hogy hiányoztak belőle a költségvetési hiány ledolgozásának tényszerű, számon kérhető elemei. Kérdés például, hogy mekkora összegre szól a költségvetési szigorító csomag, mikortól lehet számítani a nagy elosztó rendszerek reformjának első gyümölcseire. A Napi Gazdaság forrása úgy véli, a Brüsszel szerint is túlhizlalt közszféra áramvonalasítása – kiindulva más tagországok tapasztalataiból – az első két évben legjobb esetben is nullszaldós lehet. A munkahelyek számának nettó csökkentése ugyanis extra kiadással jár a végkielégítések miatt, emellett az átmenetileg munkanélkülivé válók támogatása is pénzbe kerül. Ráadásul a közigazgatási reformok velejárója, hogy a leépítés miatt egyes feladatokat külső kézbe kell adni, ami csak hosszabb távon bizonyulhat megtakarításnak. Arra Brüsszelben is felkészültek, hogy jövőre legalább fél százalékponttal visszaesik a magyar gazdasági növekedés üteme, mert a megszorító intézkedések visszafogják az utóbbi két évben megélénkült belső keresletet. A lakossági fogyasztás alakulása nehezen prognosztizálható az adók módosulásának konkrét ismerete nélkül, s vonatkozik ez a költségvetés hiányára is. Korábban a bizottság abból indult ki, hogy a tervezett adócsökkentések miatt jövőre 7 százalékos lesz a GDP-arányos deficit.
